Csáky Pál megtámadta a „Bugár-felmérést”

Bugár Béla már 2006-ban megjósolta, hogy ki dönt?Somogyi Tibor felvételeCsáky Pál attól tart, hogy az adatgyűjtés során törvénysértés történt, ugyanis a nemzetiség a védett személyi adatok közé tartozik, Csáky szerint ezt csak a tízévenkénti népszámlálásoknál szokták megkérdezni. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra kéri a főügyészséget, hogy vizsgálja meg az adatok gyűjtésének törvényességét. A Markant cáfolja, hogy törvénysértést követett volna el. „Rendszeresen tudakoljuk a megkérdezettek nemzetiségét, aki nem akarja, nem árulja el” – jelentette ki Mário Dobrovodský igazgató. Az említett felmérést kiadónk számára készítette az ügynökség, a megkérdezettek önkéntesen válaszoltak. Nem történt törvénysértés az adatvédelmi biztos szerint sem. „A nemzetiség nem tartozik a különlegesen védett adatok közé, elég a megkérdezettek szóbeli beleegyezése ahhoz, hogy ezt az ügynökség felhasználhassa – mondta lapunknak Veszelei Gyula adatvédelmi biztos. – ĺrásbeli beleegyezésre csak a szigorúan védett adatokkal kapcsolatban van szükség.” Ilyen például a személyi szám vagy az egészségi állapotra vonatkozó adatok. Pavel Haulík, az MVK közvélemény-kutató ügynökség képviselője szerint Csákynak azért sincs igaza, mert a felmérés esetében nem az egyénekre vonatkozó adatok a lényegesek. „A felmérés során nem az egyes megkérdezettek adatait hozzák nyilvánosságra, hanem az egész csoportra, mintára kivetített, átszámított eredményeket” – magyarázta lapunknak Haulík. A megkérdezettnek mindenbe bele kell egyeznie. „Szinte mindig tudakoljuk a nemzetiséget is, ennek alapján lehet megállapítani, hogy az adott problémát hogyan látják például a magyarok, a szlovákok. Azaz ez elfogadott gyakorlat” – mondta a szociológus. Hasonlóan vélekedik Grigorij Mesežnikov politológus, az IVO társadalomkutató intézet igazgatója is. „Semmilyen reprezentatív felmérést nem lehetne megvalósítani, ha bizonyos azonosító tulajdonságok iránt nem érdeklődnek” – mondta lapunknak a szakember. Ilyen például a kor, a vallás, a politikai hovatartozás stb. „Csáky Pál kicsit túlreagálta a felmérés eredményét -– véli az IVO igazgatója. – Feltehetően más ügynökségek is hasonló eredményre jutottak volna.” Szerinte ezzel folytatódik a Csáky–Bugár konfrontáció, ami elsősorban az MKP-nak árthat.

Hogyan készült a közvélemény-kutatás?

A Markant telefonos felmérést végzett; előtte kiválasztottak olyan területeket, városokat, falvakat, melyekről a népszámlálás adatai alapján tudni lehet, hogy többségében, például 80-90 százalékban magyar nemzetiségű lakosok lakják. „Ha kitárcsázom egy 90 százalékos többségű falu véletlenszerűen kiválasztott lakosának telefonszámát, szinte biztos, hogy magyar nemzetiségű emberrel fogok beszélni” – magyarázta Haulík. A felhívott személynek természetesen joga van visszautasítani a részvételt a kutatásban, de akkor sem kell minden kérdésre válaszolnia, ha beleegyezik a részvételbe. „Ha például csak a magyarok véleményére vagyunk kíváncsiak, akkor csak azoknak a válaszait vesszük figyelembe, akik magyarnak vallották magukat” – mondta Haulík. A felmérés azonban mindig névtelen, a válaszokat nem kötik egyénekhez. (lpj, s)