Bízunk az ősz tincsekben

Michal Vašečka szociológus szerint az új politikusok fellépése azért nehéz, mert a pártok a „káderkérdésekhez” túl rugalmatlanul viszonyulnak. Ha a választók mégis új politikusokkal találkozhatnak, azokat rendszerint nagyon fiataloknak ítélik a közszereplésre. A választók fiatal politikus alatt főként a 30-35 éveseket értik, akik azonban csak ritkán tudnak a széles nyilvánosság elé lépni, mert a lakosság meghatározó része szerint a képességek az ősz tincsekkel, vagyis az életkorral is összefüggnek – mondja a szakember. A Polis Slovakia ügynökség legutóbbi felmérése alapján a választók nagy része nem figyelt fel az új arcok megjelenésére a politikában, annak ellenére sem, hogy két párt, a Smer és az ANO is azok szerepeltetését hangsúlyozza. Vašečka úgy látja, hogy például az ANO-elnök Pavol Ruskót azért nem tekintik új arcnak, mert a Markíza magántelevízió vezetőjeként közvetve már régen benne van a politikában. A választók többsége a Smer esetében sem lát sok új arcot, mert – véli a szociológus – a párt Robert Ficót túlságosan előtérbe tolja. Ebben nagy szerepe van Fedor Flašíknak, a Smer választási menedzserének, aki marketinges módszererekkel egyetlen terméket akar eladni: Robert Ficot, aki mellett nem férnek meg mások. A közelmúltban viszonylag gyakran szerepelt a sajtóban a Smer-alelnök Roman Václavík, szakértőknek azonban az a benyomásuk, hogy Fico féltékeny lett rá. A Polis Slovakia ügynökség felmérése rámutatott, hogy a választók főként a KDH-t, az SDKÚ-t, a HZDS-t és az MKP-t tekintik standard, vagyis a politológiai követelményeknek is leginkább megfelelő pártnak. Szakértők szerint a válaszadók a standard mivolt alatt azt értik: ezek a pátok vannak jelen a politikában a legkitartóbban. A lakosság nagy része legfeljebb öt pártot látna szívesen a politikai palettán. Vagyis a választók a többpártrendszer hívei, de ellenzik az erők túlságos szétforgácsolását, tehát azt, hogy 7-11 pártnak van kisebb-nagyobb esélye a törvényhozásba jutni, márpedig az ilyen parlamentet gyakorlatilag működésképtelennek ítélik.

A választásokon induló pártok legkésőbb holnap éjfélig jelölhetnek egy-egy tagot, illetve póttagot a járási választási bizottságokba. Az egyes választókörzetek esetében is egy tagot és egy póttagot delegálhatnak, ezt azonban legkésőbb harminc nappal a választások előtt, vagyis augusztus 21-ig. A jelöléseket a járási választási bizottságok esetében a járási hivatal elöljáróinál, a helyi választókörzetek esetében a polgármestereknél kell leadni. A járási választási bizottságok a választókörzeti bizottságok munkáját felügyelik majd és járási szinten biztosítják a zavartalan választásokat. Ez azt is jelenti, hogy felügyelik a szavazatszámlálást is, s ha kételyek merülnének fel, magyarázatot kérhetnek a választókörzet választási bizottságától. A járási választási bizottság készíti el a járás választási jegyzőkönyvét is.

A választókörzeti bizottságok legalább öt taggal alakulnak meg. Ahol a település területén a hadseregnek, illetve más hatósági vagy fegyveres testületnek állomáshelye van, a választókörzet választási bizottságába legalább hét személyt delegálnak. Ha a választókörzet bizottságának valamilyen oknál fogva kevesebb a tagja, mint ahogyan azt a törvény előírja, a polgármester erről jelentést tesz a járási választási bizottság elnökének, aki testülete párton kívüli tagjaiból egészítteti ki a helyi bizottságot. (s, ú)