Aki honatya, az csak honatya

A kétnyelvű felirat alattSomogyi Tibor felvételeTartalmazza viszont a program az egyes, kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok hatásának kiküszöbölését. „Elsősorban a restitúciós törvényekre gyakorolt hatásukat akarjuk megszüntetni. El kell érnünk, hogy állami hivatalnokok ne tagadhassák meg a magyar nemzetiségű állampolgárok jogos vagyonának viasszaadását vagy a megfelelő kárpótlást. Úgy sem, hogy a már hatályos jogszabályok nem egyértelmű rendelkezéseit saját szájuk íze szerint magyarázzák, ahogy azt ebben a választási ciklusban több alkalommal főleg Koncošék tárcája tette” – mondta a pártelnök. A párt választási programjának szombaton elfogadott munkaváltozatát a napokban megkapják a járási és helyi szervezetek. Nekik április 20-áig lesz idejük a véleményezésre, a visszaérkezett javaslatok alapján a országos tanács május 11-i ülésén még módosíthatják a szombaton elfogadott változatot, melyet a pártkongresszus véglegesít május 25-én. A program foglalkozik a szlovákiai társadalom valamennyi területével, megoldást kínál a meglevő problémákra. „Bővebb, mint a többi szlovákiai párt programja, mert külön foglalkozik a nemzetiségek speciális igényeivel” – jellemezte az elfogadott anyagot Farkas Pál, az országos tanács elnöke. A testület jóváhagyta a képviselőjelöltek nevezésére vonatkozó általános szabályokat is. Az lista első harminc helyére tizenöt jelöltet az elnökség, tizenötöt pedig a regionális szervek nevezhetnek meg. A fennmaradó 120 helyre ugyancsak a regionális szervek ajánlhatnak jelölteket. A képviselőjelöltek sorrendjét az országos tanács állapítja meg június végi ülésén. Az első harminc helyre nem kerülhet olyan személy, aki egy időben a helyi és regionális önkormányzati szervekben is választott funkciót tölt be. Csak a 31. vagy ennél alacsonyabb helyre kerülhet tehát az, aki tagja a helyi és a megyei önkormányzati testületnek is, vagy polgármester és egyben megyei képviselő is. „Neki kell döntenie, mennyire gondolja komolyan a képviselői munkát, egyszerre három választott funkciót szinte lehetetlen felelősséggel betölteni” – indokolta a tanács döntését Farkas Pál. Arra a kérdésre, hogy az egyes járások milyen arányban választhatnak képviselőjelölteket, a következőket válaszolta: „Csak az első harminc jelölt esetében született szabályozás; az 1998-as választások eredménye és a párttagok száma alapján határoztuk meg, hogy a járások rendelkezésére álló 15 helyből egy-egy régió mennyit kap. A további helyek esetében megpróbálunk majd tárgyalásos módszerrel egyezségre jutni.” Az iránt is érdeklődtünk, hogy a járási közgyűléseken csak az adott járás területén élő személyeket jelölhetnek-e. Farkas elmondta, hogy ezt nem szabták meg feltételként, de úgy gondolja, az volna a legjobb, ha járásbelit választanának ki. „Az országos elnökségnek így is jogában áll lakhelytől függetlenül 15 jelöltet elhelyezni az első harminc között” – jegyezte meg Farkas Pál. A vele készült beszélgetést az 5. oldalon olvashatják. (lpj)