Ahol csak makettvonat jár

Mikor gördülhet be valódi mozdony? Lőrincz Adrián felvételeDrégelypalánk/Hont/Ipolyság. „Kell a vasút az Ipoly mentén!” jelszóval szombaton az Ipoly Unió és az Ipoly Eurorégió az érintett települések önkormányzataival már másodszor rendezett jelképes vonatozást a magyarországi Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyság között. A két települést 1891-től a második világháború végéig az a 6,3 kilométernyi vaspálya kötötte össze, amely egyetlen közös szakasza volt a Losonc-Ipolyság-Párkány, illetve a Krakkó-Besztercebánya-Budapest vasútvonalnak. Miután 1963-ban katonapolitikai okokból Drégelypalánk és Ipolyság között felszedték a síneket, az észak-déli és kelet-nyugati tengelyen is megbénították a régió vasúti közlekedését. „Szemünk előtt feszüljön az Esztergom és Párkány közti híd, amely évekig jelképes volt, ma azonban már igazi és gyönyörű valósággá lett” – biztatta megnyitó beszédében a „vonatozókat” Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere. A mozdony makettje mögé felsorakozó „szerelvényt” így bocsátotta útjára: „A két ország kormányának ügyünkben aktívabb és gyümölcsözőbb együttműködését kérve és remélve indítom jelképesen Ipolyság és Európa felé a még mindig csak szimbolikus vonatunkat”. A meglévő vasúti töltésen haladva a több száz résztvevő a magyarországi Honton is megállt, ahol a település nevében Hrabka Lászlóné polgármester is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A „vonat” nem „siklott ki”, vagyis a közúti határátkelőhely mellett, az eredeti nyomvonalat követve ideiglenes határátkelőn keresztül érkezett meg az ipolysági vasútállomásra. A meghívott vendégek munkaértekezletén Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Tibor Tóth, a kormányhivatal vezetője, a magyar gazdasági és közlekési tárca, illetve a magyar külügyminisztérium főosztályvezetői voltak jelen, míg a budapesti környezetvédelmi és vízügyi minisztériumot Hajós Béla helyettes államtitkár, a pozsonyi magyar nagykövetséget pedig Zsiray Lajos képviselte. A civilszféra részéről Zsolnay Ernő, az Ipoly Eurorégió szlovákiai társelnöke és Ipolyság polgármestere, Németh Péter Mikola, a magyarországi társszervezet titkára, továbbá az Ipoly Unió szlovákiai és magyarországi társelnökei, Wollent József és Cseh Marcellné vettek részt a találkozón. Jelen volt a Magyar Államvasutak és a zsolnai Szlovák Vasúti Kutatóintézet képviselői is. A találkozó résztvevői a rekonstruálás mellett foglaltak állást. Lapunk kérdésére, az MKP akkor is támogatja-e az újraépítést, ha a vonal nem lesz rentábilis, Harna István a következőket nyilatkozta: „Ha esetleg az egész szakasz úgy indulna, hogy pillanatnyilag nem hozna nyereséget, akkor is támogatjuk, mert működésének nemcsak gazdasági vetülete van, hanem hidat is jelent Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia között”. Zsolnay Ernő hangsúlyozta, Nyugat-Nógrád, Pest megye északkeleti része és Dél-Szlovákia egyaránt peremterület, gazdasági fellendítésükhöz pedig elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Jelezte, az újraépítés nem helyi kezdeményezés, mert az azt szorgalmazó Ipoly Eurorégiónak Szlovákiában a Nagykürtösi, Lévai, Éresekújvári, Korponai és Selmecbányai járásból hetven jogi személy tagja. Urbán Árpád MSZP-s országgyűlési képviselő úgy vélte, a szakasz újraépítését a vele párhuzamos, Budapest-Vác-Ipolyság vonalú nemzetközi főút fejlesztésével kell egybekötni, mert e közút modernizálását a jelenlegi magyar kormányzat is felvállalta. Lapunknak elmondta, hogy az elképzelést az MSZP-frakció elé terjeszti, s ha az elfogadja, egy megfelelő döntéshez elvileg már biztosított a kormánytöbbség.