A keresőket juttatják előnyhöz a változások

A tárcaközi egyeztetésre bocsátott három tervezet elsődleges célja a munkavállalás ösztönzése, a jelenlegi szabályozás ugyanis sokszor azt eredményezi, hogy az alacsony bérért munkát vállaló családtag esetében a család havi bevétele az adó és a különböző járulékok miatt nem nő, sőt néha alacsonyabb, mint az addig kapott szociális segély a családi pótlékkal – állítja a minisztérium számításai alapján Miroslav Beblavý államtitkár. A javaslat szerint a jövedelemtől függetlenül járó családi pótlék összege a jelenlegi 270 koronáról 500 koronára emelkedik, s kiegészítve a 400 koronás havi adókedvezménnyel 900 koronás támogatást jelent majd minden gyermek után. Abban az esetben, ha a havi adóelőleg alacsonyabb 400 koronánál, a különbözetet hozzáteszik a fizetéshez – jelentette ki Ľudovít Kaník miniszter. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülő sem dolgozik: ők értelemszerűen elesnek az adókedvezményből származó kiegészítéstől, így akár havi 390 koronával is kevesebbet kaphatnak gyermekenként. A családi pótlék a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem függ majd a gyermek életkorától. A gyermek születésekor járó egyszeri segély 3110 koronáról 4000-re nő.

Változik az anyagi szükséghelyzet megállapításának módja is, megszűnik az eddigi szubjektív illetve objektív okokból alacsony jövedelmű családokra való felosztás. A szükséghelyzetben lévőknek alanyi jogon jár majd a családtagok számától függően megállapított minimális segély, mely kiegészíthető lesz úgynevezett ösztönző segéllyel, mely személyenként 800 korona. Ez az összeg abban az esetben jár, ha a szociális segélyen élő igazolja, hogy aktívan keres munkát, átképzésen vesz részt vagy lakóhelyén közhasznú munkát végez. „A cél a munkakeresők és munkavállalók segítése; el akarjuk érni, hogy azon családok jövedelme, ahol legalább egy felnőtt dolgozik, meghaladja a csak szociális segélyre támaszkodók havi bevételét” – indokolta a javaslatokat Kaník.

Továbbra is marad a lakásfenntartási támogatás, mely egy személyes háztartás esetében 780 korona, két- vagy többtagú családnál 1330 korona lesz. Kiegészítő segélyt – egyfajta szociális mentőövet – kaphatnak azok a nyugdíjasok, akiknek nyugdíja nem éri el a létminimumot, ennek összege ugyancsak 800 korona lesz. A szociálisan hátrányos helyzet megállapításakor figyelembe vett jövedelembe nem számít majd be a kereset illetve a nyugdíj 25 százaléka, a családi pótlék és a szociális ösztöndíj. Ez a rendelkezés elsősorban az alacsony keresetűek és a kisnyugdíjasok helyzetét javítja majd, akik így szintén jogosulttá válhatnak a szociális segélyre. (lpj)