A hallgatók harmadát tudja támogatni a kabinet

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a felsőfokú képzésre szánt költségvetési keretet többfelé kellene elosztani, s az egyetemek a jelenleginél is kevesebb központi támogatást kapnának. Az oktatási miniszter szerint ez példa nélküli Európában.

Martin Fronc bejelentette, a diákhitelekről szóló törvénytervezet parlamenti elfogadásáról a független honatyákkal, az ellenzékkel és a Diáktanács képviselőivel is tárgyalni kíván. Teljesíthetetlennek tartja azonban a hallgatóknak azt a javaslatát, hogy a szociális ösztöndíjra jogosultak körét jelentősen bővíteni kellene, illetve a támogatást kötetlen célokra lehessen felhasználni.

Szigeti László oktatásügyi államtitkár közölte, a Magyar Koalíció Pártja szeretné, ha legalább a hallgatók fele jogosult lenne ösztöndíjra, ez ügyben tárgyalni kívánnak. Az elképzelések alapján például azok a hallgatók részesülhetnek majd szociális juttatásban, akiknek négy fős családjában a havi jövedelem nem haladja meg a 21 600 koronát. Ha egy négytagú családban mindkét testvér felsőfokú tanulmányokat folytat, csak 31 ezer koronánál alacsonyabb összegű havi bevétel esetében igényelhető a szociális ösztöndíj. A legmagasabb összegű – 6300 koronás – juttatásra csak a nappali tagozatos hallgatók lesznek jogosultak. A tervek szerint a diákok csupán egyharmada kaphat havonta rendszeres, vissza nem térítendő támogatást. Ez az államnak évente mintegy 900 millió koronába kerülne. A szakemberek átlagban havi 3000 koronás ösztöndíjak folyósításával számolnak.

A tandíj összegének megfelelő diákhitelt a jövőben nemcsak a hazai egyetemek nappali és levelező tagozatos hallgatói igényelhetnék, hanem a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló szlovák állampolgárok is. A kölcsönként kiutalt összeget ugyanakkor nem a hallgatók, hanem az egyetemek számlájára továbbítanák.

A költségtérítéses felsőoktatás januárra tervezett bevezetése után ha a diák nem fizeti be a tandíjat, elveszítheti hallgatói jogviszonyát, figyelmeztetett Fronc. (ervé, t)