Kockázat és helyzeti előny

A diószegi vetőmagnemesítő állomás idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. Az évforduló kapcsán Križan Klárával, az állomás 1996-ban történt magánosítása óta az azt immár tulajdonosként jegyző Hordeum Kft. nemesítésért és vetőmagtermesz-tésért felelős igazgatóhelyettesével az itteni nemesítés történetének felelevenítése mellett az ága-zat távlatairól és az EU-ban várható szerepéről, esélyeiről is beszélgettünk.Milyen szerepet töltött be a diószegi vetőmagnemesítő állomás a térség és az ország mezőgazdaságának fejlesztésében?

Szakmai körökben ismeretes, hogy a vetőmagnemesítésnek Diószegen nagyon régi hagyományai vannak. A település az előző évszázad elején a térség egyik jelentős mezőgazdasági központja volt. A feljegyzések szerint már az 1870-es években az akkori diószegi nagybirtokon próbálkoztak az őszi búza nemesítésével, a tavaszi árpa nemesítési munkálatai pedig ismereteink szerint 1909-ben kezdődtek el ugyanitt. A szervezett és rendszeres nemesítői munkát azonban 1912-ben a Diószegi Cukor- és Szeszgyár Rt. tulajdonába tartozó nagybirtokon kezdték el. Az itt létesített és fokozatosan kiépített nemesítő állomás, amely fennállása alatt számtalan szervezeti változáson ment keresztül, az elmúlt évtizedekben több tucat új, főként gabonafajta kinemesítésével járult hozzá a hazai piac vetőmagkínálatának bővítéséhez, s ezáltal az itteni környezeti és termesztési feltételeknek leginkább megfelelő fajták termesztésének elterjesztéséhez. Nemesítőink munkájának eredményeit az egész országban ismerik, értékelik, felhasználják. Az elmúlt évtizedekben olyan szakemberek dolgoztak nálunk, akiknek a neve nemcsak idehaza, hanem a külföldi szakmai körökben is elismert. Gondolok itt például Szamák Pista bácsira, aki a diószegi nemesítők doyenjeként a 80. életévén túl is nagy tiszteletnek örvend.A nemesítés mely területén hoztak létre elsősorban számottevő eredményeket?

Az itteni nemesítő állomás tevékenységében legfőképp a tavaszi árpa és az őszi búza nemesítése dominált. Mellettük természetesen az egyéb gabonafélék (zab, őszi árpa), a lucerna, a napraforgó, a köles, a borsó, a paradicsonm, a mák, a lencse és a fűfélék nemesítésében is értek el szép sikereket elődeink. A 70-es évektől az állomás nemesítési programja az őszi búza és a tavaszi árpa nemesítésére szűkült, illetve a köles fenntartó nemesítésére korlátozódott. Amint említettem, a diószegi vetőmagnemesítő állomást több tucat gabonafajta kinemesítőjeként tartják nyilván. A 2001-ben érvényes fajtajegyzékben például a tavaszi árpafajták közül 12 származott a diószegi nemesítőállomásról. A 2002-re jóváhagyott új fajták jegyzékébe pedig a Ludan nevű tavaszi árpafajtánk is bekerült. Az említett fajtajegyzékbe sorolt őszi búzafajták közül 3 származott tőlünk, az idei fajtajegyzékben pedig a Petrana képviseli nemesítői munkánk eredményeit. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ezeket az eredményeket a mai viszonyok között értékesíteni is kell. Ezért évente rendszeresen rendezünk szakmai napokat, ahol a galántai Agrisemmel együttműködve prezentáljuk az általunk nemesített fajták tulajdonságait. Ezeken a bemutatókon egyúttal részt vesznek a különféle növényvédő- és egyéb agrotechnikai szerek forgalmazásával foglalkozó cégek képviselői mellett a kutatóintézetek és szakmai intézmények valamint a legnagyobb maláta- és sörgyárak képviselői is, akikkel a termelők közvetlenül a helyszínen cserélhetnek véleményt, vitathatják meg az adott fajtával szembeni elvárásokat, követelményeket. A hazai vetőmagnemesítés az elkövetkező időszakban jelentős kihívás előtt áll. A várható EU-tagság új feladatokat ró, újabb követelményeket támaszt majd ezzel az ágazattal szemben is. Milyen az esélye versenyképességünk megőrzésének az új feltételek között?

Nyilvánvaló, hogy a közös európai piacra való bejutásunk egyrészt jelentős kockázatot jelent majd a hazai vetőmagnemesítő állomások számára a versenyképesség meg-őrzése terén, másrészt bízunk abban is, hogy e hatalmas piac igényeinek a kielégítéséből mi is aktí-van kivehetjük, kivesszük majd a részünket. A veszélyek egyrészt abból adódnak, hogy a szabaddá tett piacon vélhetően nagyon megnő majd a kínálat és vele együtt a nyomás is a termelőkre, az új fajták kiválasztásában, termesztésében — ami egyébként már most is érzékelhető — s ezen a területen nehezebben tudjuk majd állni a versenyt a gazdag multinacionális cégek által kínált kedvezmények-kel. Ugyanakkor reméljük, hogy a termelőink továbbra is a józan eszükre hallgatva a hazai feltételeknek megfelelő, ezen viszonyok közötti termelés céljaira kinemesített fajtákban fognak bízni, azokat fogják termeszteni. A nyugati kollégákkal fenntartott szakmai kapcsolatok és együttműködés tapasztalatai alapján a hazai vetőmagnemesítést a szakmai színvonal terén nem féltem a megmérettetéstől.

Milyen kilátásai vannak a nemesítő munkának Diószegen?

Ismeretes, hogy a hazai vetőmagnemesítő állomásokat a 90-es évektől fokozatosan privatizálták, s a tulajdonosváltás következtében néhol változott a nemesítési program, megjelentek az új külföldi fajták stb. A Hordeum Kft. esetében a cégvezetés egyértelmű döntése alapján továbbra is maradtunk az eddigi nemesítői programnál, amelyet fejleszteni és tökéletesíteni akarunk. A bevezetett hibridnemesítő programok, az egyes fajták több generációjának egyazon évben történő termesztése, amely a nemesítési folyamat meggyorsítását célozza, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség folyamatos tesztelése, a sörárpa és az élelmiszeripari búza minőségének rendszeres ellenőrzése az általunk előállított fajták és vetőmagok minőségének megőrzését szolgálja, egyút-tal garantálja is azt. Bízunk abban, hogy ez az új követelmények között is megállja a helyét. (sz)