Kisebb fehérje- és energiatartalom szükséges

A takarmány kiválasztása a szárnyasoknál a látó- és tapintóérzék szerint történik. A fogatlan csőrüregben a takarmány csak kevés nyállal keveredik, és azonnal a begybe jut, ami emésztőnyálként szolgál. A mirigyes gyomorban a takarmány gyomornedvvel keveredik és az izmos gyomorban felaprítódik.

Az enzimatikus emésztés és a tápanyagok felszívódásának fő helye a vékonybél. A takarmánynak egy kis része a vakbélben baktériumok segítségével emésztődik és alakul át. Ezeknek a tápanyagoknak a felszívódása azonban csekély.

Az állatok optimális teljesítményének érdekében könnyen emészthető és alacsony nyersrost tartalmú takarmánnyal kell etetni őket. Az adag fehérje-tartalmának összhangban kell lennie az energiatartalommal.

Ismeretes, hogy a baromfiak emésztőcsatornájának hossza a testhoszukhoz képest jelentősen rövidebb, mint például a kérődzőké. A szárnyasok emésztőcsatornájának teljes hossza csak hatszorosa az állat testhosszának, míg a juhok esetében ez az arány 25-30-szoros, a sertéseknél 15-szörös. A baromfi emésztőcsatornájának jellegzetessége, hogy a begy a nyelőcső mirigyek nélküli, zsákszerű tágulata, amit a vékonybél előrehozott mirigyes és izmos gyomorrendszere egészít ki.

A csibe és jércenevelés során a tojóteljesítmény előfeltételeit alapozzák meg. A tojók genetikai potenciálja a nevelési periódusban alacsonyabb mint a brojlereké, ezért a takarmányadagban kisebb fehérje- és energiatartalomra van szükség. A tojóidőszak kezdetéig ugyanakkor az állatoknak általában el kell érniük a 1,5 kg-os élősúlyt, ami napi 10 grammos tömeggyarapodásnak felel meg. Ehhez a takarmányadagnak 1,8 g fehérjét, 3,3 g nyersfehérjét és 125-290 kJ metabolizálható energiát kell tartalmaznia.

A kikelést követő napokban a csibék elegendő táplálékhoz jutását a szikzacskó is segíti. Ekkor a szikzacskóban és a májban található ásványi- és hatóanyagok határozák meg az állatok fejlődését, mert ebben az időszakban a takarmányfelvétel még alacsony.

A tojócsibék optimális tápanyag-ellátásához az állatok takarmányának életük első két hete alatt 22 százalék nyersfehérjét és 11,7 MJ energiát kell tartalmaznia kg-onként. Azért, hogy az indulás után az állatok túl gyors és károsan hirtelen fejlődését elkerüljük, az energiaszintt 11,3 MJ-ra, majd a kor előrehaldtával 10,9 MJ-ra csökkentjük. Ezzel együtt a takarmány fehérjetartalma is csökken, előbb 17%-ra, majd 12 %-ra. Természetesen a nevelőtakarmányban elengedhetetlen a kiegyenlített fehérje-energia arány betartása.

A jércék tojókká nevelése 3 különböző takarmányozási fázisból áll. A naposcsibét a 10. hétig indítótáppal, a 10. héttől a 16. hétig I-es nevelőtáppal, az ezt követő tojóelőkészítő időszakban II-es táppal etetik. Az egyes takarmánygyártók által előállított tápkeverékek az említett fázisokfehérje- és energiaszükséglete alapján tartalmazzák a szükséges táp- és alapanyagokat. (Feld.-sz)