Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, amelyek összesen mintegy 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán termesztenek szőlőt. 2006-ban az európai uniós mezőgazdasági termelés értékének 5 százalékát tette ki a bortermelés.
Kétszázezer hektár szőlő kivágásra
Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, amelyek összesen mintegy 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán termesztenek szőlőt. 2006-ban az európai uniós mezőgazdasági termelés értékének 5 százalékát tette ki a bortermelés. Az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, miközben csak lassan nőtt az export. Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet 2010/2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát. Az Európai Unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra. Ennek a helyzetnek a kezelésére az Európai Bizottság nemrégiben javaslatokat fogadott el a borpiac közös szervezésének széleskörű reformjáról. A javaslatok célja, hogy növeljék az európai uniós termelők versenyképességét, piacokat hódítsanak vissza, egyensúlyba hozzák a keresletet a kínálattal, egyszerűsítsék a szabályokat, megőrizzék az Európai Unió legnemesebb bortermelői hagyományait, és megóvják a környezetet. A reformnak kulcseleme a korábbihoz képest változatlan (1,3 milliárd euró összegű) költségvetés jobb felhasználása. A javaslatok értelmében az első naptól kezdve megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak. A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain. Az átmeneti időszak öt évig tartana: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások, és előnyös pénzügyi támogatással vonulhatnának ki az ágazatból azok a termelők, akik nem versenyképesek. 2013 után feloldódnának a telepítési korlátozások, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer, a minőségpolitika pedig a földrajzi eredet megközelítéséhez kötődne. A tagállamok országos pénzügyi keretük mellé intézkedéskínálatot kapnának, amelyből maguk választhatnák ki a helyzetükhöz illő intézkedéseket. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre. (eu-lex)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2018. 11.22.
Infravörös minőségvizsgálók
2012. 08.19.
Elkülönül a közvetlen kifizetés és a termelés
2012. 08.19.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.