Keresés

A viszketés csillapítására használhatunk mentolos borszeszt (két gramm mentol, 100 gramm borszeszre, ezzel bedörzsöljük a viszkető területet) gyenge ecetes vízzel, sósborszesszel, hintőporral, vagy ha ez nincs, liszttel is bedörzsölhetjük. Nappalra könnyű, nem dörzsölő alsóruhákat, fölülre bő ruhákat vegyen.

Okos dolog, ha a vadon növő csalánt összegyűjtjük, mert akár frissen, akár szárítva, nagyszerű takarmány, különösen disznók számára. A csalánszénának kétszer annyi fehérje és háromszor annyi zsírtartalma van, mint a közönséges szénának.

Kihal mellőlem szülő, mester, barát,
már csak holtakra gondolok,
míg az én gondolatom is
el nem merűl. Nem látok többé
virágos ágat, felkelő vagy lenyugvó Napot,
elvitték előlem a sírba.
Nem az élőkhöz, a halottakhoz kapcsolódom.

Egy lélek lép a fehér téli éjben,
érzem, láthatatlan és megmeredten
s örökre néma, kihült szívével
dobogó szívem fázva összeretten;
s a szomszéd házban hideg már a lámpa,
nyikkan az orvos hintója az éjben,
s két gyertya árva, hideg fénysúgára
rázkódva, csendben tünik a sötétben
és lép a léle

Tíz hónapos korában – több emeletnyi magasságból – egy friss földhányásra zuhant. Az újságok megírták. Az élmény: a lényébe ivódott. Többé nem szabadulhatott tőle. Akkor régen áttörte a halál határvonalát: s földi értelemben kegyvesztetté vált. Ugyanakkor felavattatott a kozmikus világ számára.

Köztudott, a gyermek utáni vágynál nincs is erősebb talán, miközben a szakértők egyre erőteljesebben kihangsúlyozzák a fogantatás előtti megfelelő makro- és mikroelem, illetve vitaminellátottság biztosításának fontosságát.

Az enetika – a családtervezés jövője? címmel tartott rendkívül érdekes, tanulságos és elgondolkodtató előadást nemrégiben Komáromban Czeizel Endre, a világhírű magyar genetikus. Közvetlen, humorral fűszerezett előadásmódjával most is lenyűgözte hallgatóságát.

Az őszhöz olyan sok minden kapcsolódik! Néha egész ellentétes életérzések; a természetben valami csodálatos színvilággal, ami egyszerre gyönyörködtet, és az elmúlásra emlékeztetve el is szomorít.

A vén gesztenyefát akkor ültethették, mikor egy köpcös kis francia már Korzikán merengett világhódító tervein, s talán egy-két gesztenyét ha termett, mikor két angol város között először pöfögött „észveszejtő” sebességgel az első aprócska gőzlokomotív.

Alfred Nobel pánikszerűen félt a haláltól. Mikor hatvanas éveiben betegeskedni kezdett és depresszióba esett, egyre inkább hatalmába kerítette az a szörnyű kényszerképzet, hogy halála után a betemetett sírgödörben magához tér koporsójában.