Kérdéses költségek

# T. Szilvássy László illusztrációs felvételeAz agrárberkekben tavaly az év végén némi megkönynyebbüléssel vették tudomásul, hogy a koppenhágai csúcstalálkozón kiharcolt kompromisszumos megoldással végülis sikerült enyhíteni az ágazat számára eléggé kedvezőtlen belépés utáni feltételeket, nevezetesen, hogy az újonnan belépő országok számára meghatározott 25 százalékos közvetlen jövedelemkiegészítő támogatásokat a nemzeti költségvetésekből az elkövetkező három esztendőben 55-60-65 százalékra egészíthetik ki, azzal a szándékkal, hogy mérsékeljék a régi és új tagok agrárgazdálkodóinak jövedelme közötti különbségeket.

Alig pár hete azonban hidegzuhanyként hatott a hír, hogy a pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési tervezet irányelveinek kidolgozásakor nem a megengedett 55 százalékos támogatással számol, hanem csupán 40 százalékra szeretné kiegészíteni az agrárgazdálkodók uniós támogatását. S noha a költségvetés jóváhagyásának folyamatában még lesz jónéhány forduló, ahol minden bizonnyal történnek majd kísérletek az említett tétel módosítására, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzügyi tárca az általa felvázolt támogatási öszszeget maximálisnak tartja.

Nyilvánvaló, hogy a a földművelési tárca vezetése sem lehet elégedett az említett összeggel, noha az erre a célra meghatározott 4,167 milliárd korona a megengedett és lehetséges támogatástól több mint 2 milliárd koronával alacsonyabb. A tervek szerint jövőre az ágazatba jutó támogatások összege meghaladja a 19 milliárd koronát, s ez az idei 13 milliárd koronás össztámogatással összehasonlítva számottevő növekedésnek tűnhet.

Más megvilágításba kerül azonban ez az összeg, ha az agrárgazdálkodás hatékonyságának másik fontos tényezőjét, a bementi költségek várható alakulását is figyelembe veszszük. Ezen a téren egyelőre nagy a bizonytalanság, túl sok az olyan költségtétel, amelynek szintjét jövőre előre kalkulálni lehetne. Az energiagazdálkodásban az előzetes hírek szerint további áremelkedésre kell számítani, ami természetesen a többi termék árában is lecsapódik, bizonytalan, hogy a tervezett adóreformban az egységes 20 százalékos jövedelemadó a mezőgazdasági termelésre is érvényes lesz-e, vagy marad-e a jelenlegi 15 százalék. Az sem tisztázott egyértelműen, hogy az EU-ban érvényes állategészségügyi előírások, az állatok megszabott komfortjának biztosítása, az ide vonatkozó intézkedések bevezetése és betartása mibe kerül majd. Egyes feltételezések szerint a belépés után az agrártermelők költségszintje akár 50 százalékkal is megemelkedhet, ez a versenyképesség megőrzése tekintetében nem valami kedvező előjel. (tó)