Ismerni kell a hatályos jogszabályokat

#Somogyi Tibor illusztrációs felvételeA legnagyobb piaci zavart a szabadon beáramló importált zöldség okozza. A behozatal nem veszi figyelembe a hazai termelés érdekeit és ezért az gyakran a termelés ellehetetlenítéséhez vezet. El kell azonban hinnünk, hogy a majdnem másfél éven belül bekövetkező uniós csatlakozás után is vannak lehetőségei a dél-szlovákiai zöldségtermesztésnek, és ezen belül a zöldséghajtatásnak is. Ez ugyanis a nagyon jól fejleszthető ágazatok közé kerülhet. Ugyanakkor a csatlakozásból eredendő szabad árumozgás miatt a hajtatás csak ott lesz jövedelmező, ahol magas termesztési színvonalat érnek el.

A kis területen korszerűtlen technológiát alkalmazó vállalatok, termelők meg fognak szűnni. Jövedelmező lesz azonban a hajtatással foglalkozó családi gazdaságoknak létrehozása. Az ilyen gazdaságokban lehetővé válik a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a mai termésátlagok növelése, ami a költségek csökkenését, így a gazdaságosság javulását eredményezik majd.

A zöldséghajtatással foglalkozó kertészek már érzékelik a termékeikre egyre jobban nehezedő piaci elvárásokat, érzik a jó minőségű európai importzöldségfélék erős konkurenciáját. Néhány évvel ezelőtt még csak a csehországi exportra termelő kertészeknek kellett ügyelniük arra, hogy az általuk termelt friss zöldség és gyümölcs megfeleljen a kötelező minőségi követelményeknek. A belföldre termelő zöldségkertészeknek ezzel nem kellett foglakozniuk. Ez a helyzet azonban mára megváltozott. Előbbre csak akkor léphetünk, ha megtanulunk – minél előbb, annál jobb – olyan egészséges és jó minőségű, megjelenésében is versenyképes árut termelni, amellyel ki tudjuk használni a meglévő hazai helyzeti előnyeinket. Csak így tudjuk megtartani a hazai piacainkat és remélhetőleg néhány speciális termékkel még exportképesek is maradunk.

Az EU-csatlakozás apropóján fokozottan nálunk is előtérbe kerülnek az alacsonyabb vegyszer-felhasználású technológiák és a biotermesztés. E téren azonban még bővítésre szorulnak a növényvédelmi ismereteink.

Jó, ha tudjuk, hogy a már érvényes új növényvédelmi törvények, főként a 471/2001-es Tt. számú törvény és a 41/2002-es rendelet, a növényvédelmi tevékenységet szabályozzák, legyen az szántóföldi vagy speciális hajtatási növénytermesztési tevékenység. A termelőnek – a jó minőségű és egészséges áru előállítása érdekében – nemcsak kötelessége, de érdeke is kell, hogy legyen ezen jogszabályoknak a betartása. A zöldséghajtató kertész célja, hogy termékét a piacon jól eladja. Azonban a termék piacképessége nem mindig egyezik az áru minőségi és beltartalmi követelményeivel. Ahhoz, hogy a piacra szánt növényben ne legyenek, maradjanak káros szint feletti mérgező vegyületek, ahhoz a termelőnek be kell tartania bizonyos szaktanácsadáson alapuló növényvédelmi technológiát. Nem árt már ma tudatosítani, hogy nemsokára nálunk is kialakul egy olyan hatósági ellenőrzési rendszer, amely a hazai fogyasztó védelmét szolgálja. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a belföldi piacon a fogyasztó másodrendű legyen jogi szempontból. Az áru csak kétféle lehet: emberi fogyasztásra alkalmas, vagy alkalmatlan és ez utóbbi kategória nem változhat aszerint, hogy a termék külföldi vagy hazai fogyasztásra kerül.

A hazai növényvédelmi hatóságok gyakorlatában eddig még nem a szankcionálás szándéka dominált, hanem a termelők segítése, oktatása. A továbbiakban is ezt a gyakorlatot szeretnénk folytatni. Mindamellett a piacra kerülő termékeket gyakrabban és szigorúbban fogjuk vizsgálni. A jogsértőkre az új, szigorúbb, a európai uniós törvényekkel összhangban levő növényvédelmi jogszabályokat fogjuk alkalmazni.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa