Zaklatás, német tarka óriások

Villant Veronika, biológia–matematika szakos tanár nagyon büszke kitűnő eredményt elért diákjairaA szerző felvételeVillant Veronika, biológia–matematika szakos tanár, a diákok felkészítője elmondta, első lépésként egy kivonatot kellett elküldeni a kutatásról, s ezt pontozták. Ezután el kellett készíteni a munkát, mely a témák jellegéből adódóan vagy egy maximum ötvenoldalas írásbeli dolgozatot jelentett, vagy egy úgynevezett posztermunkát, melynél tulajdonképpen egy faliújságon kellett képekben és szövegekben összefoglalni a kutatás folyamatát és lényegét. Mindkét esetben szigorú formai követelményeknek kellett megfelelni. A verseny harmadik része a kutatások szóbeli bemutatása és megvédése volt. A tanárnő szavai szerint az egész folyamat egy kisebb államvizsgával is felért.

Zaklatás iskolai környezetben

A második osztályos ipolysági Csajka Andrea lett az első helyezett „Zaklatás iskolai környezetben” című tanulmányával. Az általános elméleti áttekintés mellett a munka saját kutatáson alapuló konkrét eseteket is tartalmaz. A diáklány egy ipolysági alapiskola 86 tanulója körében végzett felmérést. A 11–15 éves gyerekek válaszai alapján érdekes kép bontakozott ki, egyrészt Csajka Andrea megállapította a zaklatások számarányát. Gyakoriságát tekintve nincsen különbség a lányok és a fiúk között, bár az is kiderült, a fiúk egyedül alázzák társaikat, a lányok viszont csoportosan teszik ugyanezt. A tanár–diák viszonyra sokkal kevésbé jellemző ez a konfliktus, az osztálytársak egymást „kínozzák”. A zaklatás manapság legelterjedtebb és „legközkedveltebb” módja a kinevetés, kigúnyolás, megszégyenítés. A diáklány kutatásai szerint a diszkrimináció, a kiközösítés és főként a fizikai bántalmazás egyre inkább háttérbe szorul. Csajka Andrea kutatási eredményei alapján azt a következtetést vonta le, hogy egyre nagyobb szükség van az iskolai pszichológusokra, akik segíthetnek a nehéz helyzetek, a kialakult konfliktusok megoldásában.

A forrás vizének kémiai analízise

A szintén másodikos felsőtúri Fricz Patrik egy szülőfaluja közelében található forrás vizének kémiai analízisét végezte el, s mutatta be egy poszteren a kutatómunkát. A környéken savanyúvízként emlegetett forrásvizet nagyon sokan fogyasztják, de tulajdonképpen senki sem tudta eddig, milyen is a kémiai összetétele, és hogy milyen hatással van az emberi szervezetre.

A vizsgálat kiderítette, hogy a forrásvíz valószínűleg a talajszennyezés következtében, a talajvizekbe belemosódott műtrágyák miatt ammónium kationból többet tartalmaz a megengedettnél. A vastartalma is egytizeddel nagyobb a megengedettnél, iható, de nem ajánlott a rendszeres fogyasztása. Most már tudatosan ihatnak a felsőtúriak. Az első osztályos szetei Szabó Szabolcs is vizuálisan szemléltethető, képileg hálás témát választott, mégpedig a német tarka óriások jellemzését és tenyésztését járta körül. A német tarka óriás egy házinyúlfajta, s Szabolcs két éve foglalkozik hasznos, nagy fülű kedvenceivel. Gyönyörű, fajtiszta törzskönyvezett nyulak nyüzsögnek a szetei ketrecekben, és a fiú több versenyen is nagyon jól szerepelt már kisállataival. Szabó Szabolcs, bár nagyon fiatal, igen lelkes tenyésztő.

Állat- és növénytani tesztek

A többi versenyző, mind szlovák iskolákból érkezett, csak az ipolysági gimnazisták képviselték a magyar nyelvű középiskolai oktatást. Villant Veronika elmondta, hogy két harmadikos diák, az ipolysági Matyó Andrea és Číri Róbert, indult a tanulmányi verseny elmélet-gyakorlati részében. A tanárnő megállapította, hogy ez egy nagyon nehéz verseny, állat- és növénytani tesztek, mikroszkópos moszatvizsgálat és más huncut természetrajzi kaland várt a tanulókra. „Először vettünk részt az olimpián, elmentünk körülnézni, hogy legyen elképzelésünk arról, hogy is zajlik egy ilyen verseny” – mondta Villant Veronika.