Veszélyben a magyar iskolák?

Mégpedig azért, mert túl általánosan fogalmaz, és a leírtaknak többféle értelmezésük is lehet. „Bár pozitívumként értékelhető, hogy a kormány a programnyilatkozat szerint javítani szeretne a nemzetiségi oktatás feltételein, főleg ami az anyanyelven való tanulást illeti, a következő mondat viszont már úgy hangzik: a nemzeti kisebbségek nyelvén való tanításának nem mehet a szlovák nyelv oktatásának kárára – mutatott rá Andruskó. – Ez utóbbival elvileg egyet lehet érteni, hiszen a nemzetiségi iskolák érdeke is, hogy a diákok jól megtanulják az államnyelvet. A kormányprogramban szereplő megfogalmazásba viszont, mivel semmilyen közelebbi támpontot nem ad e cél elérésének mikéntjéről, akár a rossz emlékű alternatív oktatás bevezetése is belefér. És mivel az oktatási tárcát Szlovák Nemzeti Párt kapta, ez nagyon is elképzelhető.”

Művelődési utalványok

Andruskó negatívan értékeli a művelődési utalványok eltörlését is. Ezeket az utalványokat vagy az iskolák, vagy más intézmények, sportklubok, szabadidőközpontok által működtetett szakkörök finanszírozására lehetett felhasználni. „A Selye Gimnázium számára például csaknem 600 ezer korona bevételt jelentett, hogy a diákjaink többsége intézményünkben használta fel a művelődési utalványokat – mondta. – Ebből a pénzből tudtuk honorálni a tanárok többletmunkáját, amelyet a szakkörök vezetésére, a diákok versenyekre való felkészítésére fordítottak, de például ebből finanszíroztuk a Gimisz irodalmi színpad három csoportjának tevékenységét is. Több alapiskoláról tudok, ahol pedig a napközik fenntartására használták ki a pénz egy részét.” Az új kormány elképzelése szerint a művelődési jegyeken megspórolt pénzt az önkormányzatok kapnák a gyermekekkel és az ifjúsággal való munkájuk támogatására, ami a képviselő szerint kevésbé hatékony felhasználást eredményezne. A felsőfokú oktatás terén az új kormány meggyorsítaná az egyetemi és nem egyetemi szintű felsőoktatás differenciálását, amit Andruskó elfogadhatónak tart. A Selye János Egyetem egyes szakjainak akkreditációját viszont megnehezítheti az új garnitúra.

Az iskolák klimatizációja

Az iskolák finanszírozása terén az egyenlőség elvét hirdeti a program, mégpedig az oktató-nevelő munka gazdasági igényességének figyelembevételével. „Ez a megfogalmazás azt is jelentheti, hogy az északi területeken található iskolákat a hosszabb fűtési idény miatt nagyobb mértékben támogatja majd az állam. Arra viszont senki nem gondol, hogy a déli országrészekben az iskolák klimatizációjára lenne szükség – elemezte Andruskó. – Nem lenne jó az sem, ha az egyenlőség elve alapján a nemzetiségi iskolák bérköltségét lefaragnák, hiszen jelenleg a magasabb óraszám miatt ezek az iskolák a szlovák iskolákhoz képest 108 százalékos bérköltséget kapnak.”

Jóval kevesebb az oktatásra

A program pozitívumának számít, hogy az oktatás támogatására szánt összeget fokozatosan a bruttó hazai össztermék 5 százalékára emelné, a gond csak az, hogy ebbe az Európai Uniótól érkező összegeket is belekalkulálták. Azaz: hazai forrásból továbbra is ennél jóval kevesebb pénzt költenének az oktatásra. Andruskó szerint ugyancsak jó elképzelés, hogy a kormány számol az óvodáknak az iskolarendszerbe történő beemelésével. Ezzel kötelezővé válna az óvodalátogatás, ami főleg a hátrányos szociális hátterű, ingerszegény környezetben élő családok gyermekeinek nevelése szempontjából lenne hasznos.

„Nem állítom, hogy az általam felvázolt aggályok biztosan bekövetkeznek, de nem árt résen lennünk, és időben fel kell hívni a figyelmet minden olyan törekvésre, ami a nemzetiségi oktatást bármilyen formában veszélyeztetheti” – hangsúlyozta végül a képviselő.