Teher alatt nő a pálma?

A napfény hiánya miatt a sötét évszakban sokunk szervezete napközben is termeli a melatonin nevű alváshormont, ami miatt hangulatunk mélypontra zuhan. A félelem valójában ártalmatlan helyzetekben is eluralkodhat rajtunk, s gyakran attól rettegünk, hogy nem tudunk megfelelni a követelményeknek. Különösen hajlamosak erre azok a diákok, akik mindenben a tökéletességre törekszenek. Azt mindig tartsátok szem előtt, hogy a túlzott tökéletességre való törekvés megbetegít.

Mi okozza az iskolai stresszt?

Néhány lehetséges ok:

• ha a gyereket sürgetik tanulás, dolgozatírás közben

• ha kiszámíthatatlan, esetleg igazságtalan a számonkérés

• ha egy feladatot meg tudna oldani, de nem marad rá ideje

• ha társai csúfolják (ügyetlen a fociban, nem találják elég menőnek az öltözékét, stb.)

• ha otthon felejti, elveszíti a felszerelését.

A stresszre utaló tünetek

• ingerlékeny

• kedvetlen, lusta, rosszkedvű

• impulzív, heves, rossz magaviselet

• szorongás, aggodalom

• alvással kapcsolatos zavarok

• fejfájás, hasfájás, hányinger

Hogyan előzhetjük meg ezeket a tüneteket?

• Nem szabad a képességeinket túlszárnyaló dolgokat erőltetni.

• Ha gondunk van a tanulással, ne terheljük túl magunkat különórákkal, edzéssel.

• Ügyeljünk rá, hogy tévét nézni, olvasni, játszani, kikapcsolódni is maradjon időnk.

• Osszuk be helyesen az időnket!

• Tartsunk rendet könyveink, füzeteink, taneszközeink között!

• Ha szükséges, kérjétek meg szüleiteket, kérdezzék ki tőletek a leckét, ellenőrizzék házi feladataitokat.

• Táplálkozzunk egészségesen, aludjunk sokat!

Az iskola utáni különórák és hobbik többlettudáshoz juttatnak minket, a sporttól egészségesebbek leszünk és fejlődik az akaraterőnk. A bennünk lévő tehetség fejlesztését pedig nem árt minél korábban elkezdeni. A sikernek azonban ára van: a zenét, sportot, nyelveket tanuló fiatalnak kevesebb ideje marad a pihenésre. A diák feladata, hogy megtalálja a helyes egyensúlyt az iskola, a különórák és a nyugodt családi együttlét között.

Nem kell minden hobbit heti rendszerességgel űzni, kéthetente is lehet táncházba, kézműves szakkörbe vagy lovagolni járni. A felszabaduló időt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a látottakat, tanultakat megbeszéljük, lerajzoljuk, vagy otthon újra elgyakoroljuk.

Ha sok a különóra, a lefekvés ideje biztosan későbbre tolódik. Ha egy iskolás csak vacsorára ér haza az edzésről, a lecke befejezését, az iskolatáska összecsomagolását, a fürdést, esti beszélgetést, kikapcsolódást mind-mind a lefekvésig tartó rövid időbe kell bezsúfolni. Mivel ez lehetetlen, vagy fontos dolgok maradnak ki az esti családi együttlétből, vagy a lefekvés ideje csúszik bele az éjszakába.

A héten egy este, vagy a hétvégén egy nap legyen a közös családi programoké! Este megnézhet a család együtt egy vidám filmet pattogatott kukoricát rágcsálva, elmehetünk kirándulni, múzeumba vagy uszodába. A lényeg az együttes élmény. Az, hogy tudunk olyan tevékenységet találni, amit mindannyian élvezünk. A hét többi napján meg mindenki szaladhat a saját fontos dolgai után. A hétvége szóljon a kikapcsolódásról, pihenésről, álmodozásról. Elég baj az, hogy az iskola gyakran több leckét ad a hétvégére, legalább különórákat ne szervezzünk szombat-vasárnapra!

Ne becsüljük le a látszólag haszontalanul eltöltött szabadidő jelentőségét a életünkben! Úgy osszuk be a napunkat, hogy maradjon időnk a kötetlen rajzolgatásra, olvasásra, pihenésre! Ha elő kell vennünk a naptárt ahhoz, hogy a barátainkkal meg tudjunk beszélni egy találkozót, akkor ideje egy kicsit csökkenteni az elfoglaltságainkat. Természetesen némi kitartást és következetességet el kell várnunk magunktól, hiszen e nélkül nem is tapasztalhatjuk meg a jól végzett munka örömét, a nagy teljesítmény utáni felszabadult, kellemes fáradtságot. (sn, o, he)