Tartalmi reform

Komárom. A budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium vezetése és csaknem 60 fős tanári kara járt a napokban a Selye János Gimnáziumban. A találkozót a budapesti iskola kezdeményezte; dr. Tihanyi Katalin igazgatónő több felvidéki magyar gimnáziumot is megszólított, ám Andruskó Imre, a Selye Gimnázium igazgatójának szavai szerint egyedül a komáromiaktól kaptak pozitív visszajelzést. „Mi örömmel fogadtuk a magyarországi kollégákat, akik óralátogatásokon vettek részt, majd módszertani kérdésekről, a két iskolarendszer közti különbségekről és hasonlóságokról folytattak eszmecserét az itteni tanárokkal” – árulta el Andruskó. Aki azért is tartja fontosnak az ilyen jellegű tapasztalatcseréket, mivel Magyarország Szlovákiához képest sokkal előbbre tart az oktatásügy tartalmi reformjának megvalósításában. „Előbb-utóbb azonban nálunk is le kell zajlania ennek a folyamatnak, hiszen az oktatásügyi minisztérium mellett már dolgozik a tartalmi reformot előkészítő munkacsoport. A várható változásokra pedig idejében fel kell készülni – mondta. – Nálunk is, ahogyan Magyarországon, bizonyára meghatározzák majd a nemzeti alaptantervet, amely kijelöli a törzsanyagot, de ezenfelül minden oktatási intézménynek ki kell majd dolgoznia a saját pedagógiai programját. Ebben nagy segítségünkre lehetnek magyar kollégáink tapasztalatai, amelyek ismeretében kiszűrhetjük az esetleges buktatókat.” A komáromi gimnázium egyébként egy másik nagy hírű budapesti iskolával, mégpedig a Szent István Gimnáziummal is szorosan együttműködik, sőt, velük testvériskolai szerződésük is van. Ez a kapcsolat sem formális, ez év folyamán például fokozatosan valamennyi tanár saját tantárgyának megfelelő szakmai napon vesz majd részt Budapesten.

„Mindezen lépéseink azt a cél szolgálják, hogy iskolánk versenyképes legyen a piacon, megfeleljen a diákok, szüleik, de a kor követelményeinek is, és használható tudással vértezzük fel tanulóinkat” – tette hozzá Andruskó. A komáromi gimnáziumban egyébként minden évben négy szakosító osztály közül választhatnak a diákok: van nyelvi, matematika-fizikai, informatikai, valamint alternatív osztály. Ez utóbbi azt jelenti, hogy negyedikben – a tartalmi reform bevezetését követően pedig előreláthatólag már harmadikban is – a kötelező óraszám mintegy felét kitevő nagyságrendben a diákok választhatják meg, mely tantárgyakat és milyen óraszámban szeretnék látogatni.