Selyés kirándulások

A komáromi Selye János Gimnázium gazdag esemény- naptárából nem hiányoznak a kirándulások sem. Ezekről olvashatnak egy kis csokorra valót.

Pozsonyi tanulmányút

A komáromi Selye János Gimnázium IV.D osztálya áprilisban utolsó közös kirándulásra a fővárosba látogatott. Először az ország nyugati kapuja, Dévény felé vettük az irányt. Megnéztük a római emlékeket és a várat, közelről láthattuk az Apácatornyot, a Duna és a Morva összefolyását, az egykori határőrvidék történelmi emlékeit, így például a hajdani drótkerítésből készült szívet. Mindenkit lenyűgözött az elénk táruló nyugodt, festői környezet.

Ezután a pozsonyi várba látogattunk el, ahol idegenvezetőnktől rengeteg érdekes információt hallhattunk, és további állomásainknál is figyelemfelkeltő tudnivalókkal bővítette ismereteinket. Az Óvárosban tett séta során számos látványosságban, nevezetességben gyönyörködhettünk. Csak hogy néhányat említsünk: a Szent Márton-dóm, tetején az aranyozott Szent Koronával; a klarisszák temploma, a Prímási palota, a Zichy- és a Pálffy-palota. Végzősökként nem hagytuk ki a Comenius Egyetemet sem. A szabad program során további lehetőségünk nyílt felfedezni a várost. Lezárásképpen a Szlovák Nemzeti Színház új épületében a Fanny és Alexander című színdarabot néztük meg, Emília Vášáryovával, Petra Vajdovával és Daniel Fischerrel a főszerepben. Biztos vagyok benne, hogy az Ingmar Bergman filmjéből adaptált darab mindnyájunk tetszését elnyerte. A nap végén kimerülten, de fantasztikus élményekkel gazdagodva tértünk haza.

Csóka Nikolett, IV. D

Pihenés Marcelházán

A komáromi Selye János Gimnázium II. A osztályának idei tanulmányútja nem a rohanó nagyváros utcáiba, hanem a természet lágy ölére vezetett. Marcelházára látogattunk az egyik osztálytársnőnk családjának farmjára. Szülei szeretettel fogadtak bennünket, és rendelkezésünkre bocsátották az egész terepet, ahol simogathattunk öszvért, szamarat, pónikat, láthattunk rackabirkát és kopasz nyakú tyúkokat is. A gondtalanul legelésző lovak, kiscsikók felkeltették mindannyiunk érdeklődését. Miután megismertük a farm összes lakóját, osztálytársnőnk lovas bemutatót tartott nekünk. Aztán átadta a nyerget a bátrabbaknak, néhányan rögtönzött lovaglóórát is kaptak. Miután elfogyasztottuk a nagymama ízletes gulyását, kiélvezhettük a farm további lehetőségeit. Csónakáztunk, libikókáztunk, szafaládét sütöttünk. Matek–fizika osztály lévén a villanypásztor működésének tesztelése sem maradhatott el. Ezen a csodálatos délutánon minden új élmény, ismeretszerzés mellett erősödött az osztályunk csapatszelleme is. Köszönet mindezért vendéglátóinknak!

Kocskovics Kitti, II. A

Színházi kaland

„Színház az egész világ”. De legalábbis színházi előadás a világ bármely nyelvén előadható. Erről bizonyosodhattak meg a komáromi Selye János Gimnázium diákjai a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem német és angol tanszéke által 24. alkalommal megrendezett Színházi fesztiválon április 22-én, ahol alap- és középiskolások adták elő saját darabjaikat. A fesztivál lényege, hogy egy adott témában, ami idén a KALAND volt, a csoportok brainstorming módszerrel maguk találják ki a színielőadásokat. Csapatépítő jellege van a kivitelezésnek, mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. Nem kis feladat egyszerre rendezőként, forgatókönyv- és szövegíróként, díszlettervezőként, sminkesként, fodrászként és nem utolsósorban színészként boldogulniuk a 10–18 év közötti diákoknak.

A fesztivál minden évben háromnapos. Mi a pénteket választottuk a program nyelvi változatossága miatt. Elsőként az érsekújváriak Kriminacht című darabját tekintettük meg német nyelven. Ezt követte a párkányiak spanyol, majd ugyanezen iskola orosz nyelvű előadása. Bár gimnáziumunkban oroszt nem oktatunk, a ügyes színjátszók segítségével megértettük e darab cselekményét is. Végül a fesztivál fő nyelve, az angol következett. Nem kevesebb, mint hat darabot adtak elő a különböző iskolák tanulói.

Mi, idén először, csak nézőként vettünk részt a rendezvényen, de diákjaink már hazafelé lelkesen tervezgették, hogy jövőre mivel rukkolhatnánk elő. Őszintén reméljük, hogy lelkesedésük kitart a fesztiválig. A rendezvény lényege, hogy összekösse a kultúrát a nyelvvel, és meggyőzze a diákokat arról, a nyelvtanulás nemcsak száraz nyelvtanból és szavak magolásából áll, hanem játékosan vagy ez esetben művészien is elsajátíthatók az ismeretek. Úgy érzem, célt ért ez az üzenet. Soraimat pedig diákjaink szavaival zárnám: „Jövőre mi is megmutatjuk, mit tudunk...” Úgy legyen!

Musitz Marietta