Selyés díjeső

A Kutdiák novemberben lezaj- lott dunaszerdahelyi felvidéki döntőjéről is úgy tudósítot- tunk, hogy diákjaink sikere- sen szerepeltek, de a Szolno- kon lebonyolított Kárpát-medencei döntő minden várakozásunkon túltett.

Április első napjaiban a Varga Katalin Gimnázium volt a házigazda, pénteken és szombaton itt zajlott 17 különböző szekció döntője.

Négy diákunk három szekcióban képviselte a komáromi Selye János Gimnáziumot: Gergely Lajos az Orvostudomány-géntechnológia döntőseivel már péntek délután szerepelt, míg Rancsó Dorottya a Helytörténet szekcióban, Bartalos Angelika és Fejes Vivien pedig a Közgazdaságtan–néprajz–művelődéstörténet szekcióban szombaton mutathatta be kutatási eredményeit.

A szombat délutáni kiértékelésen a díjazottak Sólyom László volt köztársasági elnöktől vehették át az okleveleket és a további kutatásokat segítő ösztöndíjakat. Az elnök úr a Kutató Diákok Országos Szövetségét annak megalakulása óta segítette. Ezen a délutánon mindegyik selyés diáknak személyesen gratulált, ugyanis Rancsó Dorottya saját szekciójában a 2. helyen végzett (munkája címe: A II. világháború után Hetény az elnöki rendeletek tükrében), Bartalos Angelika és Fejes Vivien pedig az 1. helyen (munkájuk Feszty Árpádné Jókai Rózáról szólt, akinek az élettörténetét még alapiskolásként kezdték feldolgozni Vrábel Sándor tanár úr irányításával). Gergely Lajos munkájával kiérdemelte a zsűri nagydíját. Díjaik mellett mind a négyen részt vehetnek a Kutdiák-mozgalom júliusi káptalanfüredi táborában, ahol a diákok a kutatás kellemesebb oldalát is gyakorolhatják, például hogy elvitték-e strandpapucsaikat a Balaton partjára.

Kétségtelenül Gergely Lajos állt elő az egyik legigényesebb kutatómunkával a két nap folyamán. Laikusként hallgatva akár idegen nyelven is tarthatta volna előadását, akkor sem értettem volna sokat belőle, de az látszott, hogy Lajos nemcsak ismerte a témát, hanem ízig-vérig értette is. Gilbert-szindróma, banális betegség genetikai alappal című munkája alapos körültekintéssel készült, holott maga az előadó is elismerte, még sok munka vár rá a jövő évre is.

„A Gilbert-szindróma – írja Gergely Lajos – egy genetikai rendellenesség, melyet inkább nevezhetünk állapotnak, mint betegségnek. Habár nincsenek súlyos tünetei, mégis fontos jelentősége lehet a helyes diagnózis felállításánál, mikor az orvos esetleges májkárosodásra gyanakszik, amit okozhatnak más, súlyosabb kórok is (például hepatitis). A Gilbert-szindrómának óriási befolyása van bizonyos gyógyszerek hatására. Fokozhatja a paracetamol, az irinotekan és egyéb más gyógyszerek mellékhatásait. Kutatásom célja az volt, hogy felmérjem a Gilbert-szindróma gyakoriságát a Komáromi járásban, és ezáltal hozzájáruljak a Felvidék és Közép-Európa populációjának genetikai feltérképezéséhez. Céljaim között szerepelt az is, hogy az alanyok számára hozzáférhetővé tegyük a vizsgálat eredményeit. Legfőbb alanyaim a Selye János Gimnázium tanárai és diákjai voltak, akiktől nyálmintákat vettem. A kutatás teljesen anonim jellegű volt. Az alanyokat a molekuláris genetika módszereivel vizsgáltuk ki mentorommal, Bóday Árpáddal Csehországban, Nový Jičín városában, az orvosi genetikai intézet (Oddělení lékařské genetiky Laboratoře Agel) molekuláris biológiai laboratóriumában. Felmérésünk alapján a Gilbert-szindróma gyakorisága Közép-Európában megközelítőleg 15 és 16% között van. A genetikai rendellenességek között ez a frekvencia rendkívül magasnak számít, és ezért az orvosi gyakorlatban sem szabad figyelmen kívül hagyni.”

A szolnoki döntő, a zsűrik észrevételei arra ösztönzik a fiatal kutatókat, hogy témáikat újabb szempontok alapján egészítsék ki, s nagy motiváció számukra, hogy jövőre is részt vehessenek Kárpát-medencei döntőben, ezúttal Székesfehérváron.