Papírhajó a csepptengeren

A Guinness Rekordok könyve számon tartja a miniatürizálás és a mikroírás legérdekesebb eredményeit. Ezek a rekordok többnyire Japánból, Kínából vagy Indiából származnak. Pedig hol tudnának jobban kicsinyíteni, mint egy kis országban? Tény, hogy ügyesség és precizitás terén nekünk, magyaroknak sem kell szégyenkeznünk. Egy budapesti egyetemista sorra megdönti a miniatűrkézimunka-rekordjait. A rizsre írás japán rekordját Galgóczy Zsolt 1989-ben döntötte meg: 359 betűnyi országnevet rótt egyetlen szem rizsre. Előtte a csúcsot 184 betűvel tartották. Ez a teljesítmény 1990-ben bekerült a Rekordok könyvébe, s a következő kiadásban további hat rekord szerepelt. Közöttük van régebbi „kategóriák” rekordjának megdöntése mellett néhány újonnan kitalált mikroőrültség. A legapróbb írás például négyszer kisebb, mint a rizs felületén levő betűk. Galgóczy egy kihegyezett Rotring ceruzával húsz betűből álló szöveget írt le, a sor mindössze 1,5 milliméternyi helyet foglal el a papíron. Ezzel a betűmérettel egy 17 oldalas novella (233 433 betű) férne rá egy átlagos postabélyegnél (19,7 x 17,8 milliméter) kisebb felületre, és a sorok között még bőven maradna hely. Ez több mint kétszer annyi, mint a jelenlegi Guinness-csúcs. A rekord megdöntését csupán az időhiány és az ésszerűség akadályozza. A legkisebb betű, egy O még ennél is kisebbre sikeredett: átmérője az emberi hajszál átmérőjének egyharmada, 0,025 milliméter, vagy ha jobban tetszik, e mondat végére tett pont területének 1/3000-ed része. Az O története majdnem szomorú véget ért, ugyanis megrajzolása után egy időre nyoma veszett, és fél órába telt, míg készítője nagyítóval megtalálta: az amúgy kiváló minőségű papír rostjai között lapult. Ezek után nem meglepő Galgóczy Zsolt néhány más mutatványa sem. Egy hajszálat borotvapengével négyfelé vágott (természetesen hosszában), nyakláncot készített egy hajszálra fűzött mákszemekből. Rekorderünk szerint erre minden huszadik ember képes, hiszen a mákszem nem is olyan kicsi, mint gondolnánk: majdnem 1 milliméteres. Nemrégiben egy másik „miniátor” készített is egy ilyen láncot (az illető szerepelt a tévében is), mire a magyar versenyző 0,5 x 0,5 milliméteres, négyzet alakú papírlapokat vágott ki ollóval, középen átszúrta őket, s valamennyit felfűzte egy hajszálnál sokkal vékonyabb műszálra.

A legnehezebb mutatvány mégis a kétkéményes papírhajó elkészítése volt. Képünkön még a régi rekord szerepel, az új méretei még ennél is kisebbek: 1 x 0,75 x 0,5 milliméter. Szintén nagy ügyességre volt szükség annak a gúlának a felépítéséhez, amelynek „gerendái” 0,5 milliméteres hajszáldarabok voltak. Sajnos, ez a gúla egy takarítás alkalmával megsemmisült. Hasonló brutális tevékenység áldozata lett néhány atka méretű könyv is.

Ez idő szerint az említett alkotások mindegyike rekordnak számít a maga kategóriájában. Fontos tudni róluk – bár nem követelmény –, hogy szabad szemmel, finommechanikai műszerek segítsége nélkül készültek. A fiatalembernek még nagyítóra sincs szüksége, kivételes látásélességének köszönhetően 2 méterről képes elolvasni az újságot, sőt 6 magnitúdónál halványabb égitestet is tudott már azonosítani az égbolton. A rekordokat illetően nincsenek távlati céljai. Többnyire a másutt elért csúcsok sarkallják az érvényes rekordok megdöntésére. Ha nem akad méltó ellenfél, a saját csúcsait döntögeti. A láthatóság határvidékének meghódításába fektetett ideje ezzel együtt sem több évente 3-4 óránál. Az esztendő többi részében a fiókja mélyén pihennek a miniatűr alkotások. (Kriska György)

Biológia (ál)érettségi

Ismertesse az ember emésztőrendszerét! (Puskázni, megtekinteni a kérdés tárgyát szigorúan tilos!)

2. Ismertesse töviről hegyire a Szentgyörgyi-Krebbs-ciklust, vagy bizonyítsa be, hogy egy tizennyolc éves ember agya képtelen megjegyezni ennek minden ágát-bogát!

3. Kik azok a mitokondriumok és miért szeretjük őket?

4. Mi lenne, ha az algáknak is lennének endokrin mirigyeik?

5. Ismertesse részletesen, hogy miközben erre a kérdésre válaszol, mely agyféltekéit használja és hogyan!

6. Az emberi szaporodás - válaszoljon tanárai kérdéseire! No, nem azért, mintha ők... szóval érti.

7. Hányszor tanulta biológiai tanulmányai során az ízeltlábúakat? Mennyire használt ez abban, hogy valamit meg is jegyezzen eme nemes élőlényekről?

8. Miért szeretjük és tiszteljük az élővilágot? (Kivéve persze a csótányokat és a szúnyogokat.)

9. Egy recesszív, kék szemű és szőke muslicát keresztezünk egy kétszikű, lenőtt fülcimpájú szúnyoggal. Milyen valószínűséggel jön létre életképes utód nászukból?

10. Növényfelismerés: milyen virágokat tartalmazott a csokor, melyet ballagáskor több mint egy órán keresztül cipelt magával?

11. Az a csikk, amit az osztálykiránduláson hazánk ősi bükkösében eldobott, milyen hatással van a Föld ökológiai egyensúlyára?

12. Az emberi egyedfejlődés melyik fokán áll most Ön? Milyen kínok várnak még Önre az egyedfejlődés következő lépcsőiben?

13. Kiket/miket szeret jobban, a szivacsokat vagy az algákat? Válaszát indokolja!

14. A biológiatanulás haszna: az órákon tanultak hogyan segítettek abban, hogy értő figyelemmel követhesse a Vészhelyzetet! (sulinet)