A Megalkuvások a fordításban című online konferencián tíz szakember előadása hangzott el (Fotó: MNYIT)
Online konferencia a fordítás nyelvi és irodalmi kérdéseiről
2021 márciusában Megalkuvások a fordításban címmel online konferenciát szervezett a Szenczi Molnár Albert Egyesület.
A konferencia nyelvészeti szekcióját Seidl Péch Olívia, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Kara Idegen Nyelvi Központjának docense nyitotta meg Korpusznyelvészet és fordítás című előadásával. Az előadásában a nyelvi korpuszok fordításban betöltött szerepéről beszélt. A korpuszok egyebek mellett a neologizmusok, a szlengszavak és a szaknyelvi regiszterek kutatásában segítik a fordítót.
Másodikként Fischer Márta, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Kara Idegen Nyelvi Központjának igazgatója kapott szót. Az európai uniós szövegek magyarra fordításának terminológiai kérdései című előadásból kiderült például, hogy az EU-s szövegek fordítása ún. intézményi fordítás, amelynek különlegessége, hogy a fordítás itt önmagában is kommunikációs eszköz, amellyel a fordító az Európai Unió üzenetének hű és hiteles átadására törekszik.
A fordítás értékelése, illetve a fordítási hibák elemzése mind a fordítástudományt hallgatók, mind a gyakorló fordítók számára hasznos és fontos. Erről, valamint a hibajavítás szempontjairól beszélt Fordítási hibatipológiák című előadásában Dróth Júlia, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense.
Lanstyák István, a Pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora Fordítás és alkalmazkodás című előadásában a fordítói „hűség” és az egyszerűsített fordítás kérdéskörével foglalkozott. Lanstyák István szerint egy fordítás nem lehet egyszerre hű a forrásnyelvi szöveghez és a célközönséghez, a fordító minden esetben választani kényszerül a kettő közül. A „megalkuvás” – tekintettel a nyelvek és a befogadók háttérismeretei közti különbségre – minden fordítás természetes velejárója.
Horváth Péter Iván, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa A fordítás nyelvhelyességi kérdései című előadásában a nyelvművelés és a fordítás kapcsolatát mutatta be. Az előadó szerint a nyelvi elemek helyességének, illetve helytelenségének hangsúlyozása helyett a fordításképzésben inkább bizonyos kevésbé ismert és ezáltal problematikusabb elemek (régies kifejezések, szlengszavak, szinonimák) megismertetésére kellene törekedni.
A szekciót Dobry Judit, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének doktorandusza zárta Tolmácsolás a bankszektorban szlovák–magyar nyelvi közegben – banki tárgyalások tolmácsolása című előadásával. Az előadó saját tolmácsolási tapasztalatairól mesélt, és felvázolta azt is, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy banki tolmácsnak, illetve milyen lehetőségei vannak a banki területen tolmácsoló szakembernek a felkészülésre.
Az irodalmi szekcióban először Józan Ildikó, az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének adjunktusa tartott előadást Alkuk és megalkuvások a fordítástörténet-írásban címmel, amelyben röviden ismertette egyes nemzetek fordítástörténeti műveit, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a fordítás nem csupán eszköz, hanem önálló szellemi érték és kulturális jelenség.
Józan Ildikót Kappanyos András, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa követte: előadásában a fordíthatóság és fordíthatatlanság kérdésével, s az ebből fakadó fordítói feladat és feladás mibenlétével foglalkozott.
Márton László író, fordító a Nibelung-ének fordításának körülményeiről és nehézségeiről beszélt. Megemlítette, hogy a fordításhoz bizonyos esetekben szuverén döntések, máskor csupán helyes értelmezés szükséges, de minden esetben elengedhetetlen a fordítói koncepció.
A szekciót és egyben a konferenciát Misad Katalin, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense zárta Szlovákból magyarra fordított tankönyvek problémái című előadásával, melyben egyebek mellett a szlovák közoktatási törvény magyar nyelvű tankönyvekre gyakorolt hatásairól, a tankönyveket fordító személyekről, valamint a szakszótárak és az egységes terminológia hiányáról beszélt.
Kuszala Klára, a pozsonyi magyar tanszék kiadványszerkesztő szakos hallgatója
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.