Nekem énekelnem kell!

Edmond egyéni, őszinte személyisége sok rajongónak hiányozni fogA szerző felvételeIgen a formáját, amelyet már szinte levédethetne, mert ilyet nem gyakran tapasztal a zeneszerető, főleg nem Magyarországon a sok műsztár között.

A múlt szombaton sokan vettek egy kis időre érzékeny búcsút tőled, de ismerve téged, biztos vagyok benne, hogy nem kell sokáig nélkülöznünk a hangod és fantasztikus személyiségedet.

A zene az életem, mindig is az volt, hiszen egy művészcsalád gyermeke vagyok. Szüleim artisták, tőlük nagyon sok szépet és jót kaptam az életben. Az mellet, hogy apukám világhírű artista, jó zenész is. Trombitán játszik. Én is tíz évig trombitáltam, és nagyon szerettem. Szeretem a cirkusz világát is, de a zene az igazi kedvencem. Három éve kezdtem el énekelni. Mivel vallásos ember vagyok, úgy éreztem, hogy isten szólt hozzám – „Edmond, énekelned kell!”. Ezt én is így érzem, nekem énekelnem kell!

Voltál késdobáló művész is…

Beleszülettem a cirkuszba. Apukámmal volt közösen egy bohózatunk, aztán jött a késdobálás. Ez nagyon jól ment nekem, sokáig ebből éltem. Édesanyámat dobáltuk apámmal, aki fejen állva is tudja ezt a produkciót, ebben egyedülálló a világban.

Te döntöttél úgy, hogy jelentkezel a Megasztárba?

A műsor telefonszámát felírta nekem az édesanyám, és megkaptam az unokaöcsémtől is. Először azt hittem, hogy ez is egy bóvli műsor lesz, nem hittem, hogy itt a tehetség számít majd. Az énektanárom, Hunyadi László mondta, hogy jelentkezzek, hiszen nincs mit vesztenem. Megtudtam, hogy a zsűriben ott lesz Presser Gábor, és úgy gondoltam, csak jó műsor lehet, ha adja hozzá a nevét. A műsortól azt vártam, hogy tiszta legyen és őszinte. Úgy érzem, ezt meg is kaptam.

Nem fájt, amikor egy-egy zsűritag kritizált?

Igazán a zsűri véleménye akkor számít, ha úgy érzem, hogy van mögötte „támasz”. Mindenképpen csak az a vélemény számít, amely igazán jogos, nekem számított a zsűri véleménye.

Az egyes adások után jobban figyeltél a felkészülésnél azokra a dolgokra, amelyeket kifogásoltak a produkciódon, vagy az egységet próbálsz tökéletessé tenni?

A zsűritől nem kaptam sok negatív kritikát. Általában a kiejtésemet hozták fel, de úgy érzem, hogy az jogos volt. Mindig arra törekszem, hogy tisztán énekeljek, ez talán a legfontosabb. Ha meghallgatod a „My Way” című dalt Tom Jonestól, Elvis Presleytől, Frank Sinatrától, mindegyik másképpen énekelte. Mindenkinél egyéni volt az előadás, úgy énekelték, ahogy érezték.

Ha együtt énekelhetnél valakivel, kit választanál?

Ha lehetne egy ilyen kérésem, akkor talán legelőször egy már sajnos nem élő művész jutna eszembe, Louis Armstrong, az öreg harcos. Az élők közül biztosan Tom Jones lenne az.

Nem nyered már meg a Megasztárt. Kétségbe estél ettől?

Egyáltalán nem, ez mindenkinek egy ugródeszka volt, aki ide bekerült, már nyert, csak hát ezt tudni kell kezelni. Nekünk ez a nagy karrier kezdete, innentől mindegyikünknek a sarkára kell állnia, és szívvel, szeretettel csinálni tovább. Ha valaki kiesett, és nem nyeri meg a versenyt, ám lehet, sokkal sikeresebb lesz, mint aki megnyeri a játékot. Itt már olyan hangú énekesek vannak, akik tényleg nagyon jók. Ezt hajtani kell, mert csak így működhet.