Motiválatlan tanárok, diákok

A rozsnyói városházán évről évre azok a szlovákiai magyar pedagógusok, hazai és külföldi oktatási szakemberek adnak egymásnak találkozót, akik a szakmájuk pedagógiai-módszertani vonatkozásán kívül időszerű oktatáspolitikai történésekről is szeretnének némi áttekintést szerezni. Minden évben más-más központi témával foglalkozik az országos pedagógustalálkozó. A konferenciák során terítékre került már az oktatásügyben lehetséges autonómiák, a minőségbiztosítás, a demokratikus és kooperatív iskola, a pedagógiai programok kérdésköre, az iskolák és az esélyteremtés bonyolult kapcsolatrendszere, valamint az önkormányzatok iskolafenntartással öszszefüggő problémái.

Az országos pedagógustalálkozónak az a küldetése, hogy a rendezvényen elhangzó előadások révén különféle oktatáspolitikai és közoktatás-irányítási témákkal foglalkozzon. Éppen ezért a rozsnyói pedagógustalálkozó nem valamiféle módszertani, pedagógiai jellegű szakmai konferenciát takar. Nem törekszik a pedagógusok szakmai továbbképzésére, sokkal inkább azt tűzte ki célul, hogy a tanároknak, a tanítóknak megfelelő tájékoztatást nyújtson aktuális oktatáspolitikai kérdésekről.

Pék László, az SZMPSZ elnöke megnyitó beszédében elmondta, szükség van arra, hogy a pedagógustársadalom kinőjön a kishitűségből. Szerinte a gyerekeknek a jó nevelést a családban kell megkapniuk, az iskolának, a tanároknak már csak fejleszteniük kell ezt. „Sajnos a diákok jelentős része tévéműsorokon, bugyuta kvízműsorokon szocializálódik, ezért a pedagógusoknak nincs egyszerű dolguk akkor, amikor fel szeretnék kelteni a tanulók érdeklődését” – véli Pék.

Vidákovich Tibor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője a fejlesztő értékelés értelmezéséről adott elő. Kifejtette, a pedagógusnak pontos információval kell rendelkeznie a tanulók tudásáról, motivációjáról, képességeiről. Ha nincs tisztában azzal, mit tudnak a diákjai, nem tudja őket meggyőzni arról, hogy az adott tananyagot miért érdemes elsajátítani. A motiváció a sikeres élet és a sikeres munka szempontjából egyaránt a legfontosabb tényezők egyike. Az egyén számára fontos, hogy megtalálja, mi az, ami igazán lelkesíti, ami a rendkívüli teljesítményre készteti – és hogy valóban ennek az elérésére törekedjen.

Klein Sándor, a Pécsi Tudományegyetem professzora Tanulásközpontú iskola – fejlesztő lehetőség? c. előadásában kifejtette: „Ma már egyre többen látják, hogy elsősorban olyan kompetenciák kifejlesztését kell elősegítenünk, mint az önálló megfigyelőképesség, a vezetés felvállalása, az együttműködés, az értékek tisztázása, a meggyőzés, a szimpátiakeltés, a szervezés. A pedagógia feladata lenne, hogy az ilyenfajta tanulás színtereit megteremtse.” Megtudtuk, egy amerikai felmérés alapján a tanárok 25 százalékát tartották rossznak a diákok. Nem a tantárgyi tudásuk miatt, hanem azért, mert nem képesek tanulni a hibájukból, nem figyelnek a diákjaikra, s nem utolsó sorban nem képesek összhangba hozni az elméletet a gyakorlattal. Világszerte végzett széleskörű felmérések szerint az alap- és középiskolai tanulók többsége jórészt unalmas, rutin jellegű tevékenységgel tölti az idejét az iskolában. A tanár tanít és feleltet. Elenyésző esetben fordul csak elő, hogy a tanulók valós problémákat elemeznek. Ezen változtatni kell, mert így a tanárok nem tudnak életképes fiatalokat nevelni.

A pedagógustalálkozó ünnepi gáláján Csicsay Alajos és Gágyor József megkapta a Felvidéki Magyar Pedagógus Díját.

A vasárnapi pódiumbeszélgetést Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke vezette. A résztvevők (Kroslák Olga – MTNY AI, Érsekújvár; Boncziné Orosz Emese – Komlóstetői ÁI, Miskolc; Ledneczky Gyöngyi – Állami Pedagógiai Intézet, Pozsony; Tomolya Róbert – füleki gimnázium) felvázolták az osztályozásmentes oktatás lehetőségeit, ám Ádám Zita szerint jelenleg sajnos motiválatlan pedagógusok tanítják motiválatlan szülők motiválatlan gyerekeit, amin sürgősen változtatni kell. Korpás Pál felszólaló megjegyezte, az innovatív oktatás addig részprobléma, míg átlagorientált a középiskolai felvételi.

„Az idei kétnapos pedagógustalálkozó szervesen illeszkedik az előző tizenkét év tartalmához. Most arra kerestük a megoldást, hogyan értékeljük építő módon a tanulókat – mondta el Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke. – A gyerekek mások már, mint régen, ezért kreatívabb módszerekre, együttműködő oktatásra van szükség. A pedagógusoknak is meg kell szokniuk, nemcsak ők értékelnek, hanem a diákok is, hiszen a definitív osztályzatok kora már lejárt.”

A pedagógustalálkozó résztvevői javaslatot tettek arra, hogy az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának szakmai ajánlása, jóváhagyása nélkül ne hozhassanak a magyar iskolákra vonatkozó döntéseket. (he)