Mi jut eszedbe Bolognáról

Az Egységes Európai Felsőoktatási Térség célja, hogy biztosítsa a diákok számára az érdeklődésüknek megfelelő legszínvonalasabb képzési programok elvégzésének lehetőségét Az egységesülő kontinens egyre szorosabbá fűzi gazdasági kapcsolatait, közelíti politikai irányelveit és szükségessé vált az oktatási kérdések egyeztetése is. A térség kulturális és gazdasági teljesítőképességének fokozása érdekében elengedhetetlenül fontos az intellektuális kapacitás, kulturális sokszínűség, tudományos, társadalmi és technológiai erőforrások optimális kihasználása. A tudásbázisú Európában alapkövetelmény lesz, hogy a munkát vállalni szándékozó emberek bármely tagországban hasznosítható kompetenciákkal, végzettséggel rendelkezzenek, ismerjék a térség szociális, kulturális jellemzőit, az egyes közösségek értékeit.

Az oktatásnak, nevelésnek megkérdőjelezhetetlen szerepe van ezeknek a készségeknek és értékeknek a közvetítésében. Leghatékonyabban pedig akkor segítheti a demokratikus alapokra építkező társadalmak működését, ha az egyes tagországokban hasonló irányelvek érvényesülnek az oktatás során.

1999. június 19-én az EU tagállamok oktatási miniszterei nagy horderejű döntésre szánták el magukat. Aláírták a bolognai dekrétumot, amely az Egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremését szolgálja. A gondolat maga nem új. Már 1998. május 25-én, a sorbonne-i egyezmény kifejezte a felsőoktatási rendszer egységesítésének szükségességét, mint az uniós polgárok mobilitásának alapfeltételét, a kontinens fejlődésének zálogát.

Egységessé váló képzés

Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezután minden egyetem és főiskola ugyanazt tanítja majd. Értelemszerűen az intézmények saját döntési hatásköre az oktatási anyag tartalmának fejlesztése, amellyel egy-egy régió szükségleteinek legjobb kielégítését szolgálja. Egységes lesz ugyanakkor a képzési rend szerkezete, összevethető a tanulmányi idő hossza, a diplomák megszerzéséhez szükséges feladatok mennyisége. A kiadott diplomák, végzettségek elnevezése és tartalma (egy diploma-mellékletben foglalt leírás segítségével) szintén egységessé válik az Európai Felsőoktatási Térségben.

A képzés rendszerében egy hároméves alapképzési szakasz és ennek sikeres elvégzését követően két éves mesterképzési program áll a diplomát szerezni szándékozók előtt. Folytatásként kínálják majd a doktori képzés lehetőségét. Mindhárom lépcső végezhető más intézménybe, akár más-más országokban is. A változással kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy az alapképzési szakaszt záró végzettség munkaerő-piaci értéke jelen pillanatban még nem felmérhető, és lesznek olyan szakok, amelyek a teljes, öt éves képzéshez kötik a szakirányú képzettség megítélését!

A kreditrendszer – a tanulmányok önálló beosztását segítő, modulokból építkező képzési program – Európa-szerte beszámíthatóvá teszi a letett vizsgákat. Ezzel valóban megnyitja az utat a hallgatók intézmények közötti vándorlásának. A tervezet szerint a felsőoktatásban szerzett vizsgákat az élethosszig tartó tanulás jegyében nem csak a felsőoktatási környezetben fogadják el. Pl. gazdasági ismeretekből szerzett vizsgával kiváltható lenne egy szakmai képzés keretében is a hasonló tartalmú vizsga.

Az Egységes Európai Felsőoktatási Térség koncepciójának legfontosabb célja tehát, hogy biztosítsa a diákok számára az érdeklődésüknek és karriertervezési szándékuknak megfelelő legszínvonalasabb képzési programok elvégzésének lehetőségét. Az Egységes Felsőoktatási Térségben az oktatók vándorlása, szakmai tapasztalatszerzési lehetőségei is szélesebb sávban mozoghatnak, és a vizsgáztatási és minőségbiztosítási rendszer összehangolásával a tudás színvonala is biztosítható válik. (f)