Merre tartasz?

Az ókori görögök szerint nem lehet kedvező a széljárás annak a hajósnak, aki nem tudja, hova tart. Hasonlóképpen nincs elég ideje annak sem, aki nem tudja, mit, miért és hogyan szeretne megvalósítani. Az első feladat ezért az időgazdálkodás. Meg kell határoznod a céljaidat is, és meg kell tervezned a feladatokat. Engedd szabadon néhány percre a fantáziádat, és próbáld meg elképzelni, mi is a célállomásod, hova szeretnél megérkezni, és gondold végig, hogy miért vágysz oda.

Ha a felvételi vizsga teljesítését tartod a legfontosabb célnak, akkor próbáld meg elképzelni, milyen pozitívumokkal jár számodra az, ha egy felsőoktatási intézmény hallgatójává válsz. Itt érdemes távolabbi előnyöket is mérlegelni, például belegondolni abba, milyen lesz az életed tíz év múlva, ha most sikerül a felvételi. Próbáld meg elképzelni tehát a célállomásodat, méghozzá képszerűen és színesen, érezve, átélve a szituációt. Mi vár rád ebben a helyzetben? Mi az oka annak, hogy ezt a célt szeretnéd megvalósítani? Van-e valami, ami a terveid ellen hat? Tisztázd magadban ezeket a kérdéseket. Akkor leszel igazán hatékony a tervezésben, a tanulásban és saját időd beosztásában is, ha olyan célokért harcolsz, amelyeket saját magad tűztél ki magad elé, és teljes szívvel a megvalósításukért dolgozol.

Ha a célt tisztáztad, és választ kaptál arra is, hogy miért érdemes küzdened, akkor hozzáfoghatsz a tervezés következő feladatához: az időbeosztáshoz. Tennivalóidat hoszszú távú, közép és rövid távú, vagy napi célokra, feladatokra kell felosztanod. Ahhoz, hogy a felvételi, egy diploma megszerzése sikerüljön, középtávra tervezve a felvételi vizsga az első komoly erőpróba. Ennek megvalósítása meghatározott anyagrészek feldolgozását, intenzív felkészülést igényel. Előfordulhat, hogy gyakorlati készségeid tökéletesítésére is szükség van. Ezzel a munkával – a felvételi vizsgáig hátralevő időben mindennap – foglalkozni kell. Hónapokra, hetekre és napokra lebontva érdemes meghatározni saját magad számára, milyen részcélokat szeretnél megvalósítani, és annak is tudatosulnia kell benned, hogy ezek a részcélok – pl. egy fejezet feldolgozása a történelemkönyvből – hogyan járul hozzá a nagy cél megvalósításához. Ahhoz, hogy a tervezőmunka sikeres legyen, úgy kell dolgoznod, mint ahogyan az a cégeknél egy-egy projekt tervezésekor zajlik. Figyelembe kell venned lehetőségeidet, erőforrásaidat – pl. hány órát tudsz egy nap hatékonyan a tanulásnak szentelni –, és mérlegelned kell azokat az akadályokat is, amelyekkel találkozhatsz. Vészhelyzeti stratégiát is érdemes kidolgozni arra az esetre, ha egy-egy részcél nem teljesíthető valamilyen ok miatt. Ilyen esetekben a kitartást erősítheti, ha fel tudod idézni a nagy célt, amiért dolgozol. Természetesen nem ragaszkodhatsz mindig, minden áron az eredeti célkitűzésekhez és határidőkhöz. Bizonyos fokú rugalmasság szükséges ahhoz, hogy a saját magad által kitűzött hatatáridők ne jelentsék felesleges stressz forrását. A napi, heti és hosszabb távú tervek kialakításakor tehát a célok és a megvalósításukhoz szükséges idő mérlegelésével készíts magadnak felvételi naptárt, amelyben rögzíted feladataidat, ésszerűbbé téve saját erőforrás-gazdálkodásodat, hogy elérd a kitűzött célt. (f, he)