A szakértő tanácsa: így biztonságos elbújni a villám elől

A Zdravie portál szerint a viharok statisztikailag a nyári hónapokban, 14 és 22 óra között a leggyakoribbak. Ekkor a legpárásabb a levegő, a nedves levegő és a meleg kombinációja pedig ideális feltételeket teremt a viharfelhők kialakulásához. A hegyvidéki területeken a folyamat gyorsabb, így korábban is előfordulhatnak viharok. Ezenkívül a légköri instabilitás általában ebben az időszakban a legmagasabb, ami kedvez a nagy felhők kialakulásának és következésképpen a vihartevékenységnek.

Hogyan kell viselkednie vihar idején, hogy elkerülje a felesleges kockázatokat? A legjobb, ha otthonában bújik el, és egy csukott ablakon keresztül figyeli. De mit tegyen, ha a vihar váratlanul a szabadban kapja önt el? „Veszélyt jelent, ha a villámlás és a mennydörgés között 10-12 másodpercnél rövidebb idő telik el. Vidéken a magányos fákat, nyílt tereket kerülni kell, hogy ne mi legyünk a legmagasabb pont” - figyelmeztet a tapasztalt mentőorvos, Viliam Dobiáš. Kerüljük továbbá a tavakat, patakokat és a sziklák fölé magasodó hegyoldalakat. Sűrű erdőben, autóban és villámhárítóval ellátott épület közelében biztonságosabb mélyebbre menni.

Mikor guggoljunk le?
Ha már olyan nyílt területen találja magát, ahol nincs menedék, akkor guggoljon le. „Ne kuporogjon össze egy csoportban. Tartson két-három méter távolságot a személyek között. Bújjon el és kapcsolja ki a mobiltelefonját. Negatív hatása nem bizonyított. Inkább arra ügyeljen, hogy ne lógjon ki ön fölül esernyő, vasvilla vagy horgászbot” - teszi hozzá.

Sátor alatt van?
Ha sátorban kell meghúznia magát a vihar elől, akkor is nagyon óvatosnak kell lennie. „Ne nyúlj a falakhoz vagy a sátor tartóoszlopához. Ez nem a legjobb menedék. Ha van rá lehetősége, mindenképpen keressen valami jobbat” - figyelmeztet a mentős. A sátornak mindenesetre távol kell állnia a levágott fáktól és magas tárgyaktól, amelyek vonzhatják a villámokat. Helyezzen matracot vagy széket egy szigetelő alátétre, amely megakadályozza a talajjal való közvetlen érintkezést.

És ha villámcsapás ér valakit a közelünkben?
Előfordulhat azonban, hogy szemtanúja leszel olyan helyzetnek, amikor egy személyt vagy egy embercsoportot villámcsapás ér, akár közvetve is. Ilyenkor mi a teendő? „A sérülések különbözőek, az azonnali elszenesedéstől a sérülés nélküli csapásig. Villámcsapás után csak akkor biztonságos megközelíteni az embereket, ha a villámlás és a dörgés között eltelik legalább 15 másodperc. Az érintett személy a villámcsapás után eszméletlen lehet, és nem lélegzik. Ekkor kell megkezdeni a mentő légzést. A villám által felhevített levegő magas hőmérséklete által okozott nyomáshullám azonban a földre, házhoz vagy fához vághatja, fejsérüléssel, tompa hasi és mellkasi traumával járhat. Először mindig az öntudat és a légzés meglétét kell megállapítani” - magyarázza a mentő. „Ha eszméletlen, de lélegzik, stabilan az oldalára kell fektetni. Ha eszméletlen és nem lélegzik, kezdjük meg az újraélesztést mellkaskompresszióval és mentőlégzéssel”.

A halál ritka
„Egy közvetlen találat esetén másodperceken belül meghalhat az áldozat. Villámcsapásnál azonban csak az esetek körülbelül fele végződik halállal, a többi áldozat túléli. A villámcsapás okozta halál ritka. Évente körülbelül csak egy eset jut egymillió lakosra” - nyugtat meg Viliam Dobiáš. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a viharok erejét alá lehetne becsülni.