Megszűnő jogalanyiság – sokasodó kérdőjelek

A felsőoktatásról szóló törvénytervezet egyik legtöbb vitát kiváltó rendelkezése alapján megszűnne a karok jogalanyisága. Az európai trendekhez igazodva Szlovákiában is erősítenék az egyetemek belső integritását. A kommunista rendszer összeomlása után a jogalkotók szükségesnek érezték, hogy törvényileg védjék az akadémiai közeget bárminemű politikai befolyástól. Az eltelt évtizedek tapasztalatai alapján fontosnak tartották a decentralizált igazgatási formát, mely a karok nagy mértékű autonómiáját jelentette és jelenti egészen a mai napig. A kezdetben hasznos és indokolt jogalanyiság mára már az egyetemek fejlődésének ellenében hat. A karok önrendelkezési jogköre egyebek között úgyszólván teljesen megakadályozza a hallgatók felsőoktatási intézménybeli mobilitását. Jelenleg az egyetemek kevésbé tűnnek egységes intézménynek, sokkal inkább egymástól nagy mértékben független karok szövetségének, amelyet a rektor személye képvisel. A karok jogalanyiságának megszűnte anynyit jelentene, hogy bizonyos hatáskörök megoszlanának az egyetem és az egyes karok között. A felsőoktatásról szóló törvénytervezet egy korábbi változatában még úgy szerepelt, hogy jogi, gazdasági és személyi kérdésekben a későbbiekben csak az egyetem egésze dönthet, míg pedagógiai és tudományos kérdésekben továbbra is az egyes karok. Egy újabb, mind a dékánok, mind a rektorok részéről támogatott javaslat értelmében a karok is részt vehetnének gazdasági és személyi döntések meghozatalában. Ez a kompromisszumos megoldás pillanatnyilag valamennyi érintett fél, így vélhetőleg a parlamenti képviselők számára is elfogadható, a kérdés megítélésében előreláthatólag nem várható változás. (R.V.)