Március 15. a Párkányi Gimnáziumban

Hagyomány, hogy a magyarlakta vidékeken meg- emlékeznek az 1848–49-es szabadságharcról. Mi is így teszünk minden év március 15-én a Párkányi Gimnáziumban.

Hétfő reggel nagy volt a sürgés-forgás a gimnázium épületében. Izgultunk, hogy mindennel időben elkészüljünk, és jól sikerüljön az előadás. Persze, mint minden műsor előtt, voltak apró gondok, például otthon hagyott ruhák, szövegek, kokárdakeresés.

Miután minden a helyére került, kezdődhetett a műsor. Először a szavalók és a szövegmondók – név szerint Oszlík Kinga, Zsákovics László, Mihály Katalin, Hrmó Csaba és Sándor Cyntia – kaptak teret. Dalokkal is készültünk, sajátos kísérettel. Egy tehetséges II. C-s diákunk, Őszi Bálint citerán kísérte az énekeseket, Janszó Orsolyát, Zsákovics Lászlót és Mihály Katalint. Az első dalunk „A jó lovas katonának” volt, amire Baka Barnabás és Márkus Richárd toborzót táncolt. Előtte Vág és Garam közi táncot mutatott be Oszlík Kinga és Baka Barnabás. Ezt követte egy Kossuth-nóta, valamint a „Mert a haza nem eladó” című dal, amit citerán kísértek. Műsorunkat a „Szegény Magyarország” című közös dallal zártuk (Vikidál Gyula feldolgozásában). A dal hangulata, úgy hiszem, mindenkit elvarázsolt. Műsorunk után a jól megérdemelt taps sem maradt el diáktársainktól és tanárainktól.

Elengedhetetlen megemlítenem felkészítő tanárnőnket, Uzsák Évát, aki idén sem sajnálta idejét és energiáját a műsor megszervezésére. Ezúton is szeretnénk megköszönni neki állhatatos munkáját.

A nap, amelyen a régmúlt idők hőseire emlékezünk, sosincs hiába. Március 15-én tartalmas napot zárhattunk, szép élménnyel és tapasztalattal.

Oszlík Kinga

Párkányi Gimnázium, III. C