Lőrincz L. László: Az éjszaka doktora

Lőrincz L. László neve hallatán a legtöbb embernek a krimiírás magyar mestere jut az eszébe, aki a nyolcvanas évek eleje óta sorra oldja meg a csavarosabbnál csavarosabb bűntényeket és rejtélyeket, sorra csípi fülön a sorozatgyilkosokat és egyéb gazfickókat. Az író viszont nem agyafúrt krimikkel, hanem történelmi, ifjúsági könyvekkel kezdte a regényírást. Korai munkái közé tartozik Az éjszaka doktora is, mely keleti témát dolgoz fel.

Az éjszaka doktora részben Szultanijében, részben Bagdadban játszódik. A szultán nagyvezírének lánya, Gül áll a történet középpontjában, az ő életútját követhetjük végig, méghozzá a saját szemszögéből. Gül már gyermekkorától kezdve arról álmodozik, hogy felnőttként az éjszaka doktorai, a sátán hakimjai közé fog tartozni. Ám ahhoz, hogy álma beteljesülhessen, rengeteget kell tanulnia, és sok veszélyes kalandon kell keresztülmennie. Az első akadály, mely előtte áll, a kor tipikus problémája: kizárólag férfiak látogathatják a bagdadi iskolát, ahonnan az orvosok, más néven a hakimok kerülnek ki. Gülnek viszont mindenképp muszáj bekerülnie az egyetemre, így cselhez folyamodik. Évekkel később már hakimként hagyja el az iskolát, és sikerül bekerülnie a titkos társaságba, akiket istentelen bűnözőkként tartanak számon. ĺgy lesz tehát Gül a legelső orvosnő, akit egyszerűen csak Hakimának neveznek.

A történet valójában a keleti világ első boncorvosait, üldözött tudósait mutatja be a mongol származású lányon keresztül. Ebben a korban már voltak olyan merész gondolkodók, akik fel mertek lázadni Allah tanai ellen, és a semmittevő hókuszpókuszokon kívül más gyógymódokat is kipróbáltak. Csakhogy az akkori hatalom cseppet sem nézte jó szemmel ténykedésüket, így az éjszaka leple alatt, bujdosva kellett gyakorolniuk mesterségüket. ĺgy lettek ők az éjszaka doktorai, akiket a maradiak egyszerűen csak a sátán hakimjainak, az ördög gyógyítóinak csúfoltak. Ezek a merész és okos emberek halottakon végezték titkos és szigorúan tiltott tevékenységüket. Ők voltak az elsők, akik felvágták a holttesteket, hogy rájöjjenek, mi végzett velük. Kezdetleges, barbár módszerekkel, de jóindulattal próbáltak rájönni a betegségek okára, és így kíséreltek meg gyógymódokat találni rájuk. A történet végén csúfos véget érnek, viszont az őshazájába, Mongóliába menekülő Gül új tanítványokat talál, és itt elveti a komolyabb orvostudomány első csíráit.

A regény nyelvezete gyönyörű, sokszor régies, mégis olvasmányos. A fogalmazásmód hitelessé teszi a főszereplőt. A történetnek valóságalapja van, tehát a főszereplő, illetve az éjszaka doktorai valóban léteztek. A mongol származású doktornő története valahogy mélyen elmerült az idő homályában, ám a könyv előszavában arról is olvashatunk, hogy Lőrincz L. László hogyan talált rá, és miképp gyűjtött anyagot, hogy megszülethessen ez a valóban gyönyörű és nagyszerű regény. A korrajz is tökéletesen helytálló, viszont az író egyszer sem tüntetett fel pontos dátumot, hiszen arról, hogy pontosan mikor élt a Hakima, sajnos nem maradtak fenn hiteles adatok. Tehát egyben dokumentáció és izgalmas kalandregény Az éjszaka doktora, mely barátságról, szerelemről, örömről és bánatról ugyanúgy szól, mint a történelemről. Érdemes elolvasni.