Kosztos és büfés diákok

Tolongás a büfé előtt. A középiskolások rászoktak a hideg ételre. Somogyi Tibor felvételeA legutóbbi felmérések kimutatták, hogy az óvodások körülbelül 98%-a, az alapiskolásoknak csak a fele, a középiskolás diákoknak pedig csak az egyharmada igényli a menzai kosztot. A kosztosok létszámának csökkenése szorosan összefügg az utóbbi években tapasztalható demográfiai hullámvölggyel. Ugyanakkor az ország számos régiójában kapcsolatba hozható a nagyarányú munkanélküliséggel is. Az állástalan szülők ugyanis sok esetben képtelenek kifizetni a gyermekük iskolai étkeztetéséhez szükséges 6-800 koronát havonta. Számos családban egyéb megoldáshoz kénytelenek folyamodni, mivel a menzai koszt árát nem tudják megtéríteni, az anyák otthon elkészített ebéddel várják haza gyermekeiket.

Szakemberek azonban állítják, a megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos házi koszt sorozatos elkészítése több esetben megterhelő feladatot jelent, vagyis túl nagy falat a szülők számára. Másrészt az iskolai étkezőkonyhák nagy szerepet játszanak a gyermekek szocializációjában, mivel a diákok a menzán megismerkedhetnek a tálalás kultúrájával és elsajátíthatják a helyes étkezési szokásokat is. Mindenképpen kár keletkezne abból, ha a csökkenő érdeklődés, a családok szűkös anyagi helyzete miatt bezárásra és összevonásra ítéltetett étkezőkonyhák a jövőben nem fejthetnék ki közvetett nevelő hatásukat.

A középiskolák mellett működtetett menzákon csak a diákok alig egyharmada étkezik rendszeresen. Ebben számos tényező közrejátszhat. A nebulók érdektelenségének legfőbb oka azonban vélhetőleg az, hogy túlnyomó többségük az iskolai, illetve az oktatási intézmény környékén található büféket részesíti előnyben. Az iskolai büfék sok esetben jelentős konkurenciái az étkezdéknek. Hiába a figyelmeztetés: a büfében vásárolt száraz eledel és frissítő csak látszólag olcsóbb a menzai teljes értékű, főtt ételnél. Valójában sokkal drágább, hiszen a büfékben kapható, különféle félkész alapanyagokból elkészített ételadag elégtelen mennyiségű és általában alacsony tápértékkel bír. A diákok egy része miután a délelőtti szünetekben jóllakott a büfé és automaták kínálta étel- és italtermékekből, általában nem ebédel, ebből adódóan az érintett gyerekek szervezete nem jut hozzá az elengedhetetlen és megfelelő minőségű táplálékmennyiséghez. A büfés koszt fogyasztása nem szolgálja a helyes táplálkozási szokások kialakulását, egészségi szempontokból éppen ezért erősen kifogásolható. További problémát jelent, hogy az iskolai büfékben nem minden esetben tartják be az élelmiszer-higiéniai és az egészségvédelmi előírásokat, valamint nem biztosítanak higiénikus körülményeket az ételek elfogyasztásához. (ervé, o)