Kempelen – Ember a gépben

A Kempelen Klub rendhagyó találkozója ezúttal Budapesten lesz május 16-án fél 5-kor a Műcsarnokban. A Kempelen – Ember a gépben c. médiaművészeti és történeti kiállítás kurátora, Mélyi József vezet körbe a kiállításon, majd kerekasztal-beszélgetés következik Szegedy Maszák Zoltánnal művészetről, tudományról és történelemről. Jelentkezni május 12-ig lehet a [email protected] címen. Pozsonyból és Komáromból biztosítják az oda-, illetve visszautat. Indulás Pozsonyból 14, Komáromból 15 órakor.

A budapesti kiállításhoz tudományos szimpózium kapcsolódik, követve és kiegészítve a kiállítás témáit, mint a sakk és a gép, a hangszimuláció és az automaták, a robotika, a mesterséges intelligencia fejlődése, a művészet, a tudomány és a technika kapcsolata, valamint Kempelen korának kulturális és társadalmi történései.

Wolfgang von Kempelen (1734-1804) sakkautomatájának története és a hozzá kapcsolódó legenda több mint két évszázad óta foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és laikusokat. A sokoldalú feltaláló és udvari ember neve ezalatt összeforrt a gépezetben rejtőző ember gondolatával, miközben a szemfényvesztő mutatvány – egyben mechanikai mestermunka – elhalványította más találmányai, elsősorban a beszélőgép hírnevét.

Most, több mint kétszáz évvel Kempelen halála után a C3 Alapítvány és a karlsruhei ZKM közös kiállítása a polihisztor két kiemelkedő mechanikai találmánya, a sakkautomata és a beszélőgép középpontba állításával nem csupán a szinte megfoghatatlanul szerteágazó életmű legmaradandóbb emlékeire kíván fókuszálni. Kempelen mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember megjelenítése mellett a tárlat a feltaláló személyéről a kor Habsburg birodalma, Magyarország és Közép-Európa történelme, művelődéstörténete irányában tágítja a képet: bemutatja Mária Terézia és II. József udvarának világát, a korszak mechanikai találmányait, a feltalálás feltalálásának időszakát, a szabadkőművesek mozgalmát, az évszázad török- és bábu-mániáját.

A kiállítás másik célja az innovatív gondolat történetének feldolgozása, a technika- és eszmetörténet Kempelen és szerkezetei által inspirált elemeinek bemutatása. A tárlat a történelmi összefüggések mellett olyan – részben kifejezetten erre az alkalomra készült – kortárs médiaművészeti alkotásokat mutat be, amelyek Kempelen találmányainak gondolatköréből kiindulva találják meg az összefüggést a felvilágosodás kori ötletek és a jelen kérdései között. Kempelen, ahogy az egykori német államfő, Theodor Heuss írta, „a történelem mellékszereplője” volt, igazi „határszemélyiség”: a régi és az új Európa peremvidékén, az ipari és a francia forradalom által meghúzott korszakhatárokon. Bár Kempelen világát több mint kétszáz év választja el tőlünk, a XVIII. század másod felének technikai, műszaki újításai, az egymást túllicitáló tudományos felfedezések és művészeti formák sokszerűségének atmoszférája és jelenünk között felismerhetők a hasonlóságok. (ú)