Igazán színvonalas vetélkedőt rendeztek

A gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában zajlott a Szlovákiában másodszor, ám Magyarországon már több éve megrendezendő Sajó Károly országos természet- és környezetvédelmi verseny.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a magyarországi Természetbúvár magazin és a Mozaik tankönyvkiadó segítségével igazán színvonalas vetélkedőt rendeztek 12 szlovákiai csapat részvételével. Az igényes verseny három részből állt: az első az írásbeli teszt, a második a plakát kategória, melynek idei témája a hulladék volt. A harmadik részben a diákokat érdeklő vagy a környezetükben lévő természetvédelmi probléma felkutatása és annak kiselőadás formájában történő bemutatása szerepelt. Bagita Judit tanárnő tájékoztatása szerint minden csapat eredményesen teljesített, és magas színvonalon oldották meg a feladatokat. Sikeresen helytálltak a dunamocsi, a búcsi, az ipolyszakállasi alapiskola, és a gútai Nagyboldogasszony egyházi gimnázium, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán alapiskola, a jókai Gregovits Lipót alapiskola, a losonci Kármán József alapiskola, a pozsonyi Duna utcai alapiskola, valamint az ógyallai Feszty Árpád alapiskola tanulói.

Csendes zaj

Az izgalmas és tanulságos verseny harmadik helyezettjei a rozsnyói Református Egyházi alapiskola diákjai lettek: Lőrincz Réka, Kardos Klaudia és Raczko Mónika, akik Barangolás a Szádellői-völgyben és környékén címen tartottak előadást. Őket Telecky Éva tanárnő készítette fel. Második helyen a nagymegyeri Bartók Béla alapiskola Pintér Zsuzsanna, Fűzik Szilvia, Ábrahám Andrea diákok alkotta csapat végzett, akiket Kucsera Andrea tanárnő készített fel a megmérettetésre. Az első díjat egy „hazai” csapat, a II. Rákóczi Ferenc alapiskola három tanulója szerezte meg. A Dáni Éva, Nagy Klaudia és Száraz István alkotta csapat Bagita Judit felkészítő tanárral a Zajszennyezés – a láthatatlan ellenség címmel tartott előadást. Bevezetőjükben elmondták: „A zaj életünk állandó kísérője lett. Sajnos gyakori melléktevékenységünkké is vált, sőt szinte függünk tőle (inkább mindig hallgassunk valamit, csak nehogy magunkra maradjunk gondolatainkkal). Pedig a csendre kimondhatatlanul nagy szükségünk van. Például az iskolában. Tanulni, összpontosítani csak csendben lehet. Ilyenkor az agyunk sokkal hatékonyabban tud működni, már csak a kevesebb inger miatt is.”

Alapos kutatómunka

Ezután az iskola mellett található főút forgalmának nagyságát ismertették. „Iskolánk Gútán közvetlenül az 573-as számú főút mellett található. Kíváncsiak voltunk, hogy hány autó halad el egy-egy tanítási óra alatt az ablakok előtt. A munkánk témája is ebből a kíváncsiságból fakadt. A legtöbb személy-, teherautó és autóbusz az 5. és 6. tanítási órákon – kb. 12 és 13 óra között haladt el iskolánk előtt. Még a második emeleti osztályokban is hallható a zaj – a nyári időszakban sem lehet nyitott ablakoknál tanulni, mert akkor már a második, harmadik padban ülve sem lehet tisztán hallani a tanár hangját.” Előadásukban néhány megoldást is felvázoltak. „A zaj csökkentésére többféle módszer létezik, melyek közül a leghatékonyabb a hang forrásánál történő beavatkozás. Ide tartozik a forgalomszervezés, az utak minőségének javítása, de a járművek karbantartása is. Iskolánk előtti főút rendezése a város jövő évi költségvetésében szerepel, reméljük, hogy megvalósul. A zajcsökkentési eljárások közé tartozik a zajvédő falak kialakítása is, de ez iskolánk magassága és közvetlenül az út melletti fekvése miatt nem megoldható. Hátránya lenne még az is, hogy a legfelsőbb szintet már egyáltalán nem védené meg. Jó megoldás lenne a kellően hangszigetelt ablakok beépítése, mert az ilyenek képesek akár 40 decibelnyi zajt is kiszűrni, csakhogy ezek túlságosan drágák, amit sajnos iskolánk nem tud megengedni a költségvetéséből.” Az alapos kutatómunkát igénylő beszámolót a szakmai zsűri magas pontszámmal értékelte.