Hogyan készüljek az írásbelire?

Egy-egy témazáró nagydolgozatra készülve már átélhetted, milyen nehéz kezelni, egyszerre megtanulni hosszabb anyagrészeket. Az érettségi előtt különösen összetett a feladat, ráadásul a helyzet súlyosságát csak fokozza, hogy írásban kell számot adnod a négy év alatt megszerzett tudásodról. A leírt szavaknak súlya van és utólag nehéz megmagyarázni, hogy másképp gondoltad mindazt, ami a papírodon – feketén, fehéren – áll.

A siker kulcsa – mint olyan sok más esetben is – a feladathoz való pozitív hozzáállás. Azaz ha hiszel abban, hogy meg tudod oldani a feladatokat. Ez önmagában természetesen még kevés, hiszen az a tudás, amit nem szereztél meg, hiányozni fog a feladatmegoldás során. Saját hatékonyságodban bízva alaposan át kell tanulmányoznod az anyagot, amit számon kér(het)nek rajtad az érettségin és a felvételi vizsgán.

Amikor tanulsz, nem elég, ha csupán a tényekre és a különálló információkra koncentrálsz. Az anyag feldolgozása során alapvető feladat az összefüggések felderítése. Erre annál is inkább szükség van, mert emlékezetünk önmagában képtelen a sok apró részlet megőrzésére. Amin az sem segít, ha százegyszer olvasod el ugyanazt a bekezdést. Ha nem tudod mihez kötni a tartalmat, felesleges erőfeszítést teszel, és csak az idődet pocsékolod. A tudás rendszerbe szervezése fontos ahhoz, hogy a számonkérésnél az időkorlátok figyelembe vételével a lényeges információkat tudd visszaadni.

Ha tanárok vagy egyetemisták segítségével, esetleg felvételi előkészítőn készülsz a felvételire, érdemes tájékozódnod, milyen „vázszerkezetre“ van szükséged tudásod rendszerezéséhez. Ha önállóan készülsz, akkor a választott terület egy-egy mértékadó szakkönyvének tartalomjegyzéke segíthet eligazodni a legfontosabb súlyponti kérdésekben. Nagyon fontos: az idődet úgy oszd be, hogy maradjon lehetőséged az ismétlésre, tudásod ellenőrzésére is!

A legtöbb írásbeli felvételi vizsga egyben az írásbeli kifejezőkészség ellenőrzésére is szolgál. A tárgyi tudás tesztekkel való felmérése mellett az esszé jellegű kérdések megválaszolása is a követelmény része. A siker feltétele az írásbeli érvelés, a gondolatok kifejtésének gyakorlása. A felkészülés során érdemes a felvételin várható kérdésekkel összefüggésben rövid fogalmazásokat, esszéket összeállítani. A gyakorló esszék segítenek a még homályos kérdések tisztázásában. Az erőfeszítésed duplán is megtérülhet: a felvételi dolgozatok elbírálásánál az írásművek színvonalát – a tartalmi helyességen túl – a legtöbb esetben pluszpontokkal is díjazzák. Jól bevált módszer azzal kezdeni az esszéírást, hogy összegyűjtöd a szükséges kulcsszavakat – szabadon asszociálva felírni mindazt, mit a témával kapcsolatban fontosnak találsz. Ezekre a kulcsszavakra építve könnyebb megszerkeszteni a szöveget. A dolgozat javításakor az esetleg fel nem használt kulcsszavakra is adhatnak pontot, ha maga a szöveg eléggé meggyőző volt.

A tesztek előnye, hogy a felkínált válaszlehetőségek önmagukban is információt hordoznak. Pszichológiai vizsgálatok szerint könnyebb felismerni, mint felidézni egy-egy tényt vagy adatot. A tesztkérdésekhez megadott válaszlehetőségek közül kiugranak azok, amelyeket már ismersz. Érdemes tehát hallgatnod a megérzéseidre, mert pl. négy válaszlehetőség esetén 25 százalék esélyed arra, hogy a kiválasztott megoldás a jó. Egy tesztsor kitöltésekor hasznos taktika lehet, ha gyorsan megválaszolod azokat a kérdéseket, amelyekre biztosan tudod a választ – a bizonytalan, problémás kérdéseket pedig a végén próbálod megoldani. Ha végképp nincs ötleted, megéri tippelni, a már említett 25 százalékos esély akkor is megvan, ha fogalmad sincs a helyes válaszról. Amennyiben a helytelen válaszért pontlevonás jár, akkor értelemszerűen nem éri meg kockáztatni. A válaszok utólagos javítása általában rosszabb eredményhez vezet, többnyire az első megérzés bizonyul megfelelőnek.

A tervszerű tanulás, tesztek megoldása és gyakorlóesszék írása jó alapot jelenthet tudásod rendszerezéséhez, és az eredményes, színvonalas írásbeli dolgozatok készítéséhez. (f, he)