Hogyan írjunk tantervet?

Mivel az iskolák működését ellenőrző „inspekció” legtöbb kifogásolnivalót általában éppen az említett dokumentumban talál, az iskola igazgatója, Mohňanský Csilla jónak látta szakavatott előadót hívni, és ezzel elejét venni a leendő „piszkálódásnak”.

A tantestület tehát egyik délután türelmesen kiböjtölte, míg Eperjesről megérkezik Ivan Pavlov, a módszertani központ igazgatója, hogy a tantervírás titkaiba bevezesse a hallgatóságot. Először a jövő zenéjét próbálta megszerettetni a tanárokkal, melyben nem lesznek majd tantervek, lesznek viszont pontosan meghatározott tudásszintek, melyeket a gyerekeknek teljesíteniük kell. Azaz senkit sem fog érdekelni, a tanár mit, mikor és hogyan tanít, de a gyereknek rendelkeznie kell majd bizonyos időszakonként bizonyos mértékű tudással és készséggel. Ezeket tesztek formájában fogják ellenőrizni.

A tanár az ellenőrizhető

A jövő zenéje azonban még elég távoli, habár az unió tagországaiban már bevett gyakorlat. Nálunk még mindig a tanár az ellenőrizhető, nem a tanítvány, az ellenőrzés legegyszerűbb módja pedig a minden iskolai évre, minden tantárgyra és minden évfolyamra külön kidolgozott tanterv. Ebben nemcsak az órákra lebontott tananyagot kell feltüntetni, hanem a tanóra három célját is, mégpedig a tárgyi tudásra irányuló kognitív, a készségfejlesztésre irányuló pszichomotorikus és a nevelésre irányuló affektív célt.

Az „átkosban” oktatási és nevelési célt kellett meghatározni, az utóbbit erősen vörös árnyalatban. Most a régi két céllal azonos, csak elegánsabban elnevezett rubrika mellé társul a készségfejlesztés is, mely nálunk még sántikál.

Használhatatlan adathalmaz

A diákok fejében a rengeteg adat sokszor használhatatlan halmaz, nem tudják alkalmazni a tanultakat. Ezen azonban egy következetes tantervi reform segítene, nem pedig egy túladminisztrált kimutatás. A buzitai tantestület viszont csak azt teheti meg, amit minden más iskola alkalmazottjai: szorgalmasan írogatja a célokat, és nehézségek esetén újabb segítséget kér.

Akár a módszertani központtól is, melynek igazgatója szerint „a magyar iskolákkal elég gyér volt eddig az együttműködés, de ez a buzitai látogatás megadja a kezdő lökést ahhoz, hogy a központ ezen a területen is működésbe lépjen.”