Hogy kicsit egymásra találjunk

Túrával egybekötött rendhagyó biológiaóra a somoskői várbanA szerző felvételeiLétrehoztak egy virtuális, középiskolai osztályt, amely 2001 óta működik. Az osztály több Kárpát-medencei középiskola diákjaiból állt össze. A program résztvevői: a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola, a Beregszászi Magyar Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Líceum, a Lendvai Kéttannyelvű Középiskola, a szabadkai Lazar Nesic Vegyészeti Szakközépiskola, a füleki Pro Futuro polgári társulás és a Füleki Gimnázium, a Felsőőri Kéttannyelvű Gimnázium és az eszéki székhelyű Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ.

Az osztály úgy épül fel, hogy minden iskolából két magyar nemzetiségű diák jelentkezhet, valamint két diák képviselheti a többségi nemzetet. A magyar nyelvet azonban nekik is ismerniük kell, hisz a kommunikáció nyelve a magyar. Az osztály tagjai egy tanév alatt kétszer találkoznak egy-egy hétnapos rendezvényen, illetve a szünidő alatt egy nyári táborban. A helyszín mindig változik, hogy minden iskola bemutathassa a többi résztvevőnek saját városát és környezetét, annak nevezetességeit, szépségeit.

Kanyó Györgyi lapunknak elmesélt egy történetet, ami egyben magyarázatot is ad a rendezvény megszületésére.

„Mielőtt a jugoszláviai NATO-bombázások kezdődtek, otthonról, Budapestről hazamentem az édesanyámért Délvidékre, ahol születtem. Amikor a határhoz értem, a magyar határőr azt kérdezte:– Asszonyom, most akar turistáskodni? – Mondtam, hogy nem, csak az édesanyámért megyek. Azt mondta: Akkor siessenek vissza. Ez volt az a pillanat, amikor tudatosodott bennem, hogy itt valóban bombázni fognak. Miután hazaértünk Budapestre, este be is következett ez a szomorú dolog. Másnap hajnalban hallgattam az első híradást: a szülővárosom az elsők közé tartozott, amit bombáztak. Tehetetlennek éreztem magam, ezt nem lehet szavakban kifejezni. Arra gondoltam, nem ülhetünk tétlenül. Ha vannak politikusok, nagy emberek, akik eldöntik kicsi népek sorsát, akkor a kicsi népeknek is össze kellene fogni… ĺgy született meg – szinte isteni szikraként – ennek a programnak az ötlete.”

Először az iskolák igazgatóit, illetve a szervezetek képviselőit meghívták egy komoly tanácskozásra Budaörsre, ahol az európai uniós országokból – Hollandiából, Franciaországból, Angliából és Németországból – is voltak partneriskolák, őket is bevonták, a stratégiák és a tervek kidolgozásánál az ő tapasztalataikra is kíváncsiak voltak. Azóta Kanyó Györgyi szerint a Kárpát-medencei osztály éli önálló életét.

A 2001/2002-es tanévben a virtuális osztály Beregszászban, majd Sepsiszentgyörgyön töltött egy-egy kellemes és hasznos hetet, a nyári tábort pedig a budaörsiek szervezték. A 2002/2003-as iskolai év első találkozója Füleken valósult meg, egy hónappal a tanévkezdés után. Az itt eltöltött egy hét a Pro Futuro polgári társulás tagjainak, a Füleki Gimnázium tanárainak (és diákjainak) szervezőkészségét dicséri. A program egy-egy rendezvényének anyagi hátterét mindig a fogadóintézmény biztosítja pályázatok útján. Ezúttal tehát ez a fülekiek feladata volt. Az Ismerjük meg egymást! című projektumukat európai uniós alapokból tudták megvalósítani a IUVENTA – NAFYM közvetítésével, valamint sikerült támogatást szerezniük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is – tudtuk meg Molnár Lászlótól, a Pro Futuro elnökétől, aki egyben a Füleki Gimnázium matematika-fizika-informatika szakos tanára. Őt kérdeztük arról, mit készítettek az ide látogató Kárpát-medencei „osztálytársaknak”.

Toleranciatréning a Magyar Közösségi Házban „Szombaton a megérkezés után fogadócsaládoknál szállásoltuk el a vendégeket. Hivatalosan vasárnap délután nyitottuk meg a találkozót a füleki Magyar Közösségi Házban, majd a gyerekek csapatépítő játékok során ismerkedhettek meg egymással. Hétfőn mindnyájan közös szálláshelyünkre, az abroncsosi üdülőközpontba költöztünk. A gyerekek egész héten azért nem laktak családoknál, mert a tavalyi találkozók után olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a diákok szeretnének több időt együtt tölteni. Hétfőn és szerdán a virtuális osztály diákjai hagyományos és rendhagyó órákon vettek részt a Füleki Gimnáziumban, délutánonként pedig a Magyar Közösségi Házban tartott foglalkozásokba kapcsolódhattak be, ahol toleranciagyakorlatokat végezhettek, játékos formában próbálhatták ki az előítéletek leküzdésére, a nemzetiségek és a többségi nemzet együttélésére irányuló feladatokat. Esténként füleki kézművesek irányításával agyagozhattak, gyöngyöt fűzhettek, üveget festhettek, gyékényezhettek. Kedden és csütörtökön tanulmányi kirándulást szerveztünk a szűkebb és tágabb környék kultúrájának, történelmének megismerésére. Kedden Kékkőn a „Balassi-fészekben”, Szklabonyán a Mikszáth-házban és Sztregován a Madách-kúriában jártunk. Csütörtökön Rozsnyó környékét barangoltuk be: Hanván Tompa Mihály emlékének adóztunk, megnéztük az Andrássyak krasznahorkai várát és betléri kastélyát, s egy barlang megtekintését is beiktattuk Ochtinán. Péntekre gyalogtúrát szerveztünk a somoskői várhoz, ahol a távolabbról érkezők a váron kívül megcsodálhatták a kőtengert és a Közép-Európában egyedülálló bazaltorgonát is.”

Molnár László hozzátette, a Pro Futuro elnökeként köszönettel tartozik a szervezet minden tagjának, akik a munkából kivették a részüket. A segítségükre a továbbiakban is számít, hisz a következő tanév végén, 2004 nyarán a 3. nemzetközi osztály nyári táborát is a fülekiek szervezik.

A résztvevő tanárokat és gyerekeket hallgatva arra gondoltam, talán már sikerült megvalósítani azt, amit Kanyó Györgyi megálmodott: az értékátadást a gyerekek felé, és azt, hogy megismerjük egymást mi, Kárpát-medencei kis népek.