Hétéves kiábrándult gyerekek

A pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy hány éves korban alakul ki ez a hozzáállás, vagy fordítva, mikor vész el a gyermeki ártatlanság, hány éves korban kezdenek el kételkedni, válnak kiábrándulttá a gyerekek.

Egy kiábrándult társadalomban mindenki a hátsó gondolatot, a szavak mögé rejtett érdeket keresi.

Mennyire hittek a kijelentéseknek?

Candice Mills és Frank Keil, a Yale Egyetem kutatói a gyermeki kiábrándultság kialakulását vizsgálták, és azt találták, a hétéves gyerekek már vonakodnak elfogadni igazságként a kimondott szót. A kutatók 20-20 óvodás, másodikos, negyedikes és hatodikos gyereket választottak ki. A csoportok összetétele megfelelt a Connecticut környékére jellemző számarányoknak. Az 5 és 11 éves kor közötti gyerekeknek történeteket meséltek, ahol a szereplők saját érdekükkel egyező vagy éppen azzal ellentétes kimenetelt jósoltak az eseményeknek. A gyerekektől megkérdezték, mennyire hittek a kijelentéseknek, és hogy a hamisnak bizonyult állításoknak hittek-e eleinte.

Nincs részrehajlás

Hétéves korban már egyértelműen felismerték a gyerekek, hogy a kijelentések mikor álltak a beszélő érdekében. Egyes helyzetekben a hétéves gyerekek az idősebbeknél is kiábrándultabbak voltak. A 7–11 éves korosztály nem tudta még felfogni, hogy valaki véletlenül is lehet részrehajló. Azt hitték, az összes saját érdeket tükröző kijelentés szándékos hazugság, az összes saját érdekkel ellentétes kijelentés véletlen hiba volt. A 7 évnél fiatalabbak általában mindent naivan elhittek. Csak 11 éves korban kezdték érzékelni a tudás, a vágy és a szándék közötti különbséget, ekkor kezdték megkülönböztetni a helyzetből fakadó elfogultságot a szándékos becsapástól.

Gyermeki hiszékenység

A Psychological Science című tudományos folyóiratban, az Amerikai Pszichológiai Társaság kiadványában közzétett publikáció záró következtetése: a mesélő tudatos vagy akaratlan tévedésének, elfogultságának, önös érdekeinek helyes értékelését lassan tanulják meg a gyerekek, és a média- és reklámszakembereknek meg kell gondolniuk, hogyan szólítsák meg az egyes korcsoportokat. A gyermeki kételkedés, az információval szembeni immunitás kialakulása azért is érdekes, mert korábban több amerikai pszichológus érvelt a gyermeki hiszékenység evolúciós szükségszerűsége mellett. Szerintük ugyanis ez teszi lehetővé a gyermekkorban megszokott igen gyors tanulási tempót. (m, h)