Határtalanul Budapesten

Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium I. A osztálya a Határtalanul pályázat segítségével négy napra Budapestre utazhatott.

Kaptunk a lehetőségen, mert egy osztálykirándulás mindig ígéretes, és ki ne akarna eltölteni négy eseményteli napot épp Budapesten? Megsúgom, nekem a kedvenc városom.

Indulásunk előtti napon rémülten figyeltük az időjárás-jelentést: hirtelen egy monszun érkezett Magyarországra, ami a fővárost sújtotta a legjobban, és a tévében mutatott képek nem voltak túl bizalomgerjesztők. A vonaton ülve néztem kifelé az ablakon, és ahogy egyre közeledtünk a cél felé, láttam, hogy az időjárás mégiscsak kedvez nekünk. Sőt, a kedvünk az időjárással párhuzamosan változott. A Keleti pályaudvaron partneriskolánk ideiglenesen idegenvezetővé avanzsált diákjai vártak. Nyakunkba kaptuk a lábunkat, és elindultunk a metróra. Én első alkalommal utaztam ezzel a járművel, élmény volt.

Először a Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnáziumba látogattunk el. Merem állítani, hogy egytől egyig csodáltunk mindent, kezdve a tornateremmel. Következő utunk a Kerepesi temetőbe vezetett. Felkerestük Jókai Mór, Radnóti Miklós és József Attila sírját. Az utóbbit épp nekem sikerült megtalálnom. A tanárok egy kihívással is motiváltak bennünket: aki egy bizonyos nyughelyet elsőként talál meg, egyest kap. És még hogy osztálykiránduláson nem lehet jó jegyet szerezni! Itt a bizonyíték, hogy igenis lehet. Megnéztük a Szent István-bazilikát is, Budapest legnagyobb templomát.

Másnap a BudaParkba mentünk, majd a Magyar Nemzeti Színházhoz. Volt itt egy hajóorr is, és a bátrabbak eljátszották az annyira ismert Titanic-jelenetet. Ezután még a zikkuratot is megmásztuk. A Budavári Palota sem maradhatott ki, a Várkert Bazárból bámulatos kilátás nyílt Pestre és a Dunára. A Láthatatlan Kiállítás maradandó élmény volt mindannyiunknak, holott semmit sem láttunk, de annál jobban figyeltünk a körülöttünk levő dolgokra. Néhányan igencsak meghatódtunk.

Harmadik nap a gimnáziumban tartottuk az Összetartozás napi ünnepséget. A műsornak az volt a legszebb része, amikor elénekeltük a Nélküled című számot. Később a Kossuth térre mentünk. A mindannyiunk által ismert Parlament nem volt újdonság számunkra, de a Duna-parton levő, megrázó holokauszt-emlékmű, A cipők annál inkább. Most a változatosság kedvéért hajóra szálltunk. Az út során megcsodálhattuk a Dunát és hídjait. A partraszállást követően a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőin foglaltunk helyet. Szerveztünk egy flashmobot is. Egy bátor osztálytársunk elszavalta a Nemzeti dal első versszakát, mi pedig a refrént.

Ez a négy nap valóban számos élménnyel gazdagított mindenkit.

Nagy Erika, I. A