Férfias játék fegyverek

Egy Kisfiú vezetése mellett, akit nagyon érdekel, hogy miért keveredik az USA folyton háborúba, és aki nem érti, miért nincsen pénz WC-papírra az iskolában, végigtanulmányozhatjuk az amerikai háborús hagyományokat. Szép és kedves történelmi múlt. Rendkívül hangzatos jelszavakba csomagolva.

A Független Média Kiadónak nem titkolt szándéka, hogy a Háborúfüggőket tankönyvként is használják. Az FMK oldaláról letölthető lesz egy, a tanároknak szóló útmutató, amelyben a Háborúfüggők minden fejezetéhez mintakérdések találhatók. Napjainkban a fiatalok, főleg a középiskolások jelentős többsége nem olvas semmit a leckéken kívül. Talán még azt sem. Ezért nem annak kell lennie az oktatás céljának, hogy minél több, száraz, szikár, dögunalmas szöveget számon kérjen a gyerekektől, akik utálnak olvasni, és a középiskola elvégzése után csak még jobban fognak. Fontosabb megértetni velük a társadalmi folyamatokat, összefüggéseket. Jelenünkben a képregényeknél erre nincs hasznosabb eszköz. Természetes, nem feltétlenül Pókemberre gondol az ember.

Miért keveredik az USA folyton háborúba?

Természetesen nem csak az amerikai milícia rombolt keresztül-kasul a világban. Már a magyarok nyilaitól is rettegett Európa, aztán a török áfiumot kortyolta. Nem beszélve a római légiókon át, a spanyol hódítókon keresztül az angol, német, francia, orosz pusztításokig. Akkor vajon miért szemelhette ki magának Joel Andreas pont az amerikai hadsereget? Két oka lehetett erre: az egyik, mert maga is amerikai, a másik pedig, hogy napjainkban az amerikai haderő a legnagyobb, legerősebb és legkegyetlenebb a világon.

A könyv érzékletesen ábrázolja az emberek manipulálását. Egyrészt már csecsemőkoruk óta bizonyos „férfias játékokra” készítik fel az embereket, játék fegyverekkel, akciófilmekkel, katonai számítógépes játékokkal. Az elért célt mi sem mutatja jobban, hogy az amerikai katonák és családjuk gyakran döbbenten értesülnek arról, mikor elkezdik hazahordani a hullazsákokat, hogy bizony a háborúban meg lehet halni. Másrészről vázolja a média hazudozásait, amit felülről irányítanak.

Mit tehetünk?

Az csak rajtunk múlik. Természetesen nem elegendő, hogy megvásároljuk és elolvassuk a Háborúfüggőket. Az azonban megnyugtató, hogy legalább megjelennek ilyen és ehhez hasonló témájú könyvek egy olyan országban, ahol jellemző az „engem nem érdekel, úgysem tehetek semmit” mentalitás. És miért nem? Akkor ki tehet? Talán lassan-lassan elege lesz az embereknek az állandó passzivitásból, és akkor ez a könyv rengeteg segítséget nyújthat. (educafe)