Első helyen az ipolysági gimi

Első osztálytól személyre szabott program szerint dolgoznak a diákokkalA szerző felvételeiA pedagógiai, a jogi és az orvosi karra két-két, matematika–fizika és a természettudományos karra három-három, menedzser karra egy diák jutott be. A Comenius Egyetem leveléből kiderül 2004-ben Szlovákia középiskolásainak 71 százaléka felvételizett az iskola valamelyik karára. A két tavalyi negyedikes osztálynak összesen 49 tanulója volt, s közülük 45-nek sikerült bejutni valamilyen felsőoktatási intézménybe.

Szkladányi Endre 1999 óta igazgatja a gimnáziumot, elmondta a nyitrai Konstantin Egyetemre jár talán a legtöbb volt ipolysági diák, de sokan választják a Comenius Egyetemet, és „azt lehet mondani szinte bérelt helyünk van a cseh egyetemeken, hiszen évente legalább négyen-öten mennek Prágába és Brünnbe”. A felvételt nyertek aránya mindig kilencven százalék fölött van, egy 2001-es kiértékelés alapján az azévi 92 százalékos sikerességgel a 14. helyen végzett a gimnázium az összes szlovákiai gimnázium közül, az első húsz között egyetlen magyar iskolaként.

Minőségi munka

Szkladányi Endre úgy gondolja, az ipolysági gimnázium is bizonyítja, hogy „egy középiskolánál nem a földrajzi fekvés a fontos, de a minőségi munka dönt. Az eredmények mögött elsősorban a tanári kar erőfeszítései vannak, s természetesen a diákok jó képességei. Nagyon fontos a tehetséggondozás, az értéket, ha megtaláljuk abban a pillanatban fejlesztjük. Élni próbálunk a minőséggel, egy gyereket sem veszíthetünk szem elől. Az iskola tanári karának szerintem ideális az életkori összetétele, hiszen az idősebb és középgeneráció éppúgy képviselve van, mint a két-három éve egyre erőteljesebben jelentkező, bizonyítani akaró, legfiatalabb pedagógusok”. Az igazgató kiemelte az iskola egyik jellemzőjének, a számítástechnikai szakirányításnak a fontosságát. „Minden évfolyam A osztálya humán beállítottságú, a B osztályokban a reáltárgyaknak van kiemelt fontosságuk, ezek mellett természetesen az angol nyelvoktatás is nagyon hangsúlyos. Egy diáknak négy évig heti három informatika órája van, az oktatás a hatékonyság miatt 9-10 fős kiscsoportokban folyik, a tanulók már második osztálytól programoznak, a fakultatív órákkal ez hét óra számítástechnika is lehet. Az idei tanévtől választható tantárgyként a számítógépek hálózatba szervezését is tanulni lehet, Szlovákiában három középiskolásban folyik csak CICKO-oktatás, Füleken, Homonnán és Ipolyságon – mondta Szkladányi, s hozzátette: – El lehet mondani, hogy iskolánkban igen szigorúan osztályozunk, a tananyag több mint kilencven százalékának elsajátítása érdemel egyest, kettest a hetven százalék fölötti tudásért tudunk adni, s ötven százalék fölött bírni a tananyagot, azt jelenti, hogy ez még jó, vagyis hármas. Ki merem mondani nálunk a kettes és hármas érdemjegy is szintet jelent, egy jegy mögött mindig valódi tudásnak kell lennie.”

Van értelme a szigornak

Szkladányi Endre elmondta, a nyitrai megyei önkormányzat egy tavalyi kiértékelése szerint a kerületben 2,09-es tanulmányi átlaggal az ipolysági magyar gimnázium volt az utolsó helyen, viszont a felvételi eredmények bizonyítják, van értelme a szigornak.

A 2003/2004-es tanévben Korcsoková Alena volt az iskola nevelési tanácsadója. „Az iskolánk arra törekszik, hogy használható, praktikus tudást adjon a diákoknak. Első osztálytól személyre szabott program szerint dolgozunk a gyerekekkel, minden évben legalább kétszer leülünk diákjainkkal beszélgetni a jövőről, együtt gondolkozunk a lehetőségekről. Nemcsak a tanulásra, hanem a különböző versenyekre is odafigyelünk, mindenkit érdeklődése és tehetsége szerint buzdítjuk a részvételre. Fontos, hogy egy diák tudja, mit akar, s megmutassa magát az iskolában” – állapította meg a pedagógus.

Az iskolának jelenleg 193 diákja van, ám a jövőre nézve nem jók a kilátások, mert kevés a gyerek. „Csodálkozom azokon a magyar ajkú szülőkön, akik ilyen eredmények láttán nem magyar iskolába adják a gyereküket. Az anyanyelvi oktatásnál nincs hatékonyabb oktatás” – szögezte le Szkladányi Endre.