Elégedetlenkedő tanácsadók

Mint arról lapunk egy korábbi számában beszámoltunk, az Akkreditációs Bizottság májusban tartott kassai ülésén felfüggesztette a tervezett magyar egyetem akkreditációs folyamatát, illetve további átdolgozásra visszaadta a beterjesztett anyagot. „A testület kassai ülése előtt május elején Komáromban is találkozott a beterjesztőkkel. Ezen az ülésen az egyetem akkreditációs anyagát elbírálni hivatott öttagú munkacsoport a legkevesebb kifogást a teológiai karral kapcsolatban tette. A pedagógiai karral összefüggésben már több észrevétellel élt a bizottság, a legtöbb probléma pedig a közgazdasági karral kapcsolatban merült fel. Érdekes módon ezen az ülésen a munkacsoport nem tett utalást arra, hogy a teológiai kar akkreditációs anyagában foglaltak nem felelnek meg teljes mértékben a szükséges követelményeknek. Nem jelezte ugyanis, hogy a szóban forgó szak, a református teológia nem szerepel a Szlovákiában oktatható tanulmányi szakok jegyzékében. Ez a probléma csak a kassai találkozón merült fel. Azóta már a Kálvin János Teológiai Intézet munkatársai kérelmezték a református teológia felvételét az említett jegyzékbe. Ha nem járunk sikerrel, a beterjesztők készek a szakot a református teológia elnevezésről teológiára változtatni. A pedagógiai kar esetében a komáromi ülést követően a struktúrán kellett változtatnunk, illetve a kreditrendszer kapcsán felmerült problémákat kellett kezelnünk. Ezeket a módosításokat elvégeztük. A kassai ülésen a testület elfogadta a struktúrát érintő változtatásokat, a kreditrendszerrel és az általunk jelölt, a képzést garantálni hivatott személyekkel kapcsolatban azonban újabb hiányosságokat jelzett. Pedig az említettek becsületbeli nyilatkozatukkal támasztották alá: ha két éven belül beindul a képzés az egyetemen, ők főállású munkatársaivá válnak, ami a képzés garantálásának feltétele. A bizottság javasolta továbbá, hogy eleinte csak baccalaureusi szintű képzést indítsunk be a pedagógiai karon, és erre építve csak a későbbiekben indítsuk be a magiszteri szintű képzést. Ennek ellenére mi továbbra is magiszteri képzésben gondolkodunk. Időközben átdolgoztuk a pedagógiai kar anyagát. Az oktatási minisztériumban összeült a testület említett munkacsoportja, ahol újra áttekintettük az akkreditációs anyagot. A közgazdasági kar esetében a tervezett tanulmányi szakok körének szűkítését javasolta a bizottság, valamint szorgalmazta, hogy ezen a karon is inkább a baccalaureusi képzés irányában kellene elmozdulnunk” – nyilatkozta akkor lapunknak Szigeti László oktatásügyi államtitkár. Második alkalommal az Akkreditációs Bizottság júliusi zsolnai ülésén került terítékre a Selye János Egyetem ügye. A testület tagjai akkor sem jutottak dűlőre a beterjesztett dokumentummal kapcsolatban. Az Akkreditációs Bizottság képviselői konkrét szakmai kifogást nem emeltek a dokumentummal kapcsolatban, pusztán annyit jegyeztek meg, hogy a magyar egyetem létrehozása megváltoztatná a hazai felsőoktatási intézmények rendszerét. Azáltal, hogy a jövőben eggyel több egyetem működne, kevesebb pénz jutna az egyes felsőoktatási intézmények fenntartására és működtetésére, fogalmazta meg aggályait a testület.

POLITIKAI FELHANGOK

Júliusban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Szigeti László oktatásügyi államtitkár azzal vádolták az Akkreditációs Bizottságot, hogy gátolja a magyar Egyetem megalapítását. A Magyar Koalíció Pártjának politikusai szerint a testület munkája politikai befolyásnak van kitéve. A bizottság elnöke, Pavol Návrat elutasította ezeket a vádakat. Véleménye szerint, az egyetem akkreditációs folyamata az előírásoknak megfelelően, rendben halad. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ennek ellenére az akkreditáció kapcsán politikailag motivált folyamatról, a nemzetállami görcsök utolsó rúgkapálásáról beszélt. Szigeti László pedig jelezte, a testület elmaradt döntése miatt politikai csatározások tárgyává válhat a magyar egyetem. Návrat abszurdnak minősítette mindkét kijelentést. „Az Akkreditációs Bizottság érdekében csupán egy dolog áll, hogy objektív szakmai véleményt alkosson a magyar egyetem tervezetéről. Arra kérem politikusainkat, tegyék lehetővé a nyugodt légkört és biztosítsák a megfelelő körülményeket a dokumentum szakszerű elbírálásához. Éppen a politika térfeléről elhangzó kijelentések veszélyeztetik az egyetem akkreditációs anyagának szakszerű és tárgyilagos elbírálását” – közölte lapunkkal a bizottság elnöke.

TÖRVÉNYI SĺK

Időközben – miután a kormány törvény-előkészítő tanácsa jóváhagyásra javasolta a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabályjavaslatot – augusztus 21-én a kormány elé került a törvénytervezet, melyet az elfogadott azzal a módosítással, hogy a létrehozandó felsőoktatási intézménynek magyar, szlovák és egyéb nyelven kell képeznie a hallgatóit. Történt ez annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda miniszterelnök korábban újságírók előtt kijelentette, az Akkreditációs Bizottság októberben várható véleménynyilvánításáig nem kívánja a kormányülés programjába illeszteni a joginorma-tervezet vitáját, a kabinet az Akkreditációs Bizottság véleménye nélkül nem hagyja jóvá a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet.

A parlament szeptember 10-én első olvasatban jóváhagyta, azaz második olvasatba utalta a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabályjavaslatot. A szavazáson részt vett 126 parlamenti képviselő közül 79-en igennel, 44-en nemmel voksoltak, három honatya pedig tartózkodott a szavazástól. A koalíciós pártok képviselői közül csupán a kereszténydemokrata Július Brocka ellenezte a törvénytervezet második olvasatba utalását. Ferdinand Devinský, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió frakciójának tagja, korábban a Comenius Egyetem rektora pedig nem vett részt a szavazáson. Az ellenzéki frakciók mindegyike, a Népi Unió négy tagja kivételével egyöntetűen nemmel voksolt, vagy tartózkodott a szavazástól. A parlament szeptember 10-étől számítva leghamarabb 30 napon belül tárgyalhatja újra – már második olvasatban – a dokumentumot, melylyel jelenleg az egyes parlamenti bizottságok foglalkoznak. (rv)