Egyetemisták színpadi honfoglalása

Tizenheten vannak, tizenhét karaktert játszanak. Érezhető lesz, hogy ki kicsoda a komáromi egyetemisták előadásában. Milan Drozd felvételeAzután jeleneteket játszanak a Haldoklik a király, a Stuart Mária, a Bűntény a kecskeszigeten, a Koldusopera című darabokból. Félénken botorkálnak az elején, keményen állnak a végén. Közben elmondják, milyen most a világ. Pilinszky János, Ionesco, William Shakespeare segít nekik ebben. Mindenek előtt persze Kiss Péntek József és Csengel Mónika, akik a GIMISZ Színpad produkcióit tervezve, rendezve, szervezve lettek egymást segítő alkotótársak. A Mai Színházi Stúdió – mert így hívják a Selye János Egyetem és a Komáromi Városi Művelődési Központ egyetemista színpadát – Honfoglalás című előadását is ketten írták és rendezték.

Valahol elmúlás-játék is

„Többször csodálkoztunk egymásra Mónikával, hogy ugyanazt gondoltuk valamiről, mint ahányszor konfliktushelyzet teremtődött közöttünk. Persze volt az is, anélkül nincs alkotás. Csiszoltuk egymás jeleneteit” – vallott a közös munkáról Kiss Péntek József. Az elején sokat etűdöztek. Azután ezekre az etűdökre építve öngerjesztő színházat hoztak létre. A honfoglalás szót hallva az ember a hét vezérre gondol. Itt azonban nem róluk van szó. „A színpadon szeretnénk hont foglalni. A színjátszás világában. Az első jelenetek zsengék, olyanok, mint az őzgida, aki még nem tud lábra állni. Fokozatosan kibontakozik a játék, később színészi jelenlét is tapasztalható. Nekifutásokból próbálunk valami kerek egész felé menni. Az elején és a végén a labda nélkül teniszezők azt szimbolizálják, hogy játszunk, de jó lenne, ha labdát is kapnánk” – avatott be az előadás titkaiba a rendező. A szövegek eléggé komorak, jegyeztük meg. „A Honfoglalás valahol elmúlás-játék is. Mire megkaparintjuk a dolgokat, kifutnak a kezünk közül. Az életünk úgy múlik el, ahogy ujjaink között kipereg a homok a markunkból” – mondta búcsúzóul Kiss Péntek József.

Csehov helyett Honfoglalás

Az egyetemi színpad létrehozásának ötlete Dudás Szabolcstól származik, aki Kassán, a gimnáziumban tagja volt a KGSZT Diákszínpadnak. A Selye János Egyetemre kerülve arra gondolt, jó lenne ott is összehozni egy színjátszó csoportot. „Tavaly októberben beszéltem erről Kiss Péntek Józseffel, azt mondta, szívesen vállalná a rendezést. Felírtuk azok nevét, akiket ez érdekel. Nemsokára elkezdődtek a próbák” – beszélt a kezdetekről Dudás Péter színművész fia, aki szinte a kassai Thália Színházban nőtt fel, így élete lett a színház. Először Csehov Lakodalom című darabját szerették volna színre vinni a komáromi egyetemisták, azután mégis egy összeállítás mellett döntöttek, melyben különböző karaktereket játszanak. Messinger Nóra elmondta, a szereplőknek nincs nevük, ő például a II. Lány az előadásban. „Van egy király, és mindenki képzelje el, hogy most éppen ki jött hozzá. Azért is felesleges lett volna megnevezni a szerepeket, mert nem egy darabból valók a jelenetek, hanem különböző királydrámákból. Szerintem érezhető, hogy ki kicsoda” – avatott be a részletekbe a lány, aki egykor színésznőnek készült, most azonban közgazdaság szakra jár. Megfigyeltük a próbán, hogy vannak pillanatok az előadásban, amikor olyan a játék, mint egy némafilm, amit egy zongorista kísér. A zongoránál Páczer Gábor ül.

A dunaszerdahelyi Tarr Csilla Pozsonyban jár főiskolára, onnan siet a komáromi próbákra. A színház igazi megszállottjának tekinthetjük. Ráadásul idén áprilisban első lett az országos szavalóversenyen. A királyt alakító, az előadásban VI. fiúként szereplő Gulyás László nagyokat üvölt a színpadon. „Néha nem tetszik, hogy csak üvöltenem kell. Igaz, az általam játszott figurának vannak az előadásban olyan pillanatai is, amikor megpróbálja eljátszani a megtört embert. Azt szívesebben játszom, mert üvölteni mindenki tud. Úgy gondolom, hogy tetszeni fog a közönségnek.”

A Mai Színházi Stúdió Honfoglalás című előadása június 16-án, csütörtökön este hét órakor látható a 42. Jókai Napok műsorában a Komáromi Városi Művelődési Központban.