Egyetemes gondok orvoslása

A jelenlegi kormányjavaslat, mely a 172/1990-es felsőoktatási törvényt váltaná fel, szervesen kapcsolódik a kormánynak a szlovákiai felsőoktatás európai szintű felzárkóztatására vonatkozó elképzeléseihez. A törvénytervezet, ha a jelenlegi formájában fogadná el a parlament, nagy mértékben erősítené a hazai egyetemek autonómiáját, lehetővé tenné a felsőoktatás fejlesztését, melynek legfőbb akadálya – a szakértők egybehangzó véleménye szerint – az érvényben lévő felsőoktatási törvény.

A javaslat megalkotóinak elsősorban a felsőoktatási intézményeket érintő, az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat kellett figyelembe venniük. A tervezet összeállítóinak reagálniuk kellett a felsőfokú képzésben résztvevők világszerte tapasztalható megnövekedett igényeire. Szlovákiában is egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg az egyetemi tanulmányok iránt, és nem csak a fiatalok körében. Az oktatási minisztérium felmérései szerint az utóbbi tíz évben megkétszereződött a hallgatók száma. Ha az egyetemek alkalmazkodni szeretnének a megváltozott körülményekhez, és a jövőben is minőségi képzésben szeretnék részesíteni a hallgatóikat, a felsőoktatás jelenlegi törvényi szabályozása már nem tartható fenn. A kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezete éppen ezért rengeteg kisebb módosítást és lényegi változást tartalmaz az érvényben lévő jogszabályhoz képest. A javaslat megfogalmazói egyebek mellett a felsőfokú képzés profiljának bővítésére törekedtek.

Az új törvény értelmében lehetőség nyílna a főiskolai szintű hároméves képzésre is az ötéves egyetemi tanulmányok mellett. A jogszabály jelentősen megkönnyítené a magánegyetemek alapítását. A jövőben a felsőoktatási intézmények rendszerét az úgynevezett közegyetemek, állami (jelenleg a katonai és a rendőri akadémiák) és a magánegyetemek alkotnák. Nagy mértékben átalakulna az egyetemek belső gazdálkodása, és az anyagi támogatásának a rendszere. Az állami költségvetésben elkülönített tételen kívül egyéb bevételi forrásokkal is számol a kormány javaslata. Természetesen döntően továbbra is az állami támogatások összegeiből finanszírozhatnák költségeiket az intézmények, csak a jelenlegi 10%-os önrészt mintegy 20%-osra kell növelniük. A felsőoktatási intézmények egyebek mellett ezt a célt a tandíjkötelesség bevezetésével tudnák elérni. Jelentős változás állna be az egyetemek státusában, ugyanis állami intézményből közszolgálati intézménnyé válnának. Az állam ellentételezés nélkül lemondana tulajdonáról, és az egyetemek birtokába juttatná az általuk addig csupán használt ingó és ingatlan tulajdont. Ez képezné az alapját az egyetemek az eddigiektől eltérő, más típusú gazdálkodásának. Hivatalosan is bevezetnék a számos egyetemen már ma is működő, az Európai Bizottság által kidolgozott egységes európai kreditrendszert, mely nagyban megkönnyítené a hallgatók mobilitását, nemcsak az adott főiskolán belül, hanem az intézmények között is. A kormány javaslata értelmében a jövőben a felsőoktatási intézményeket képviselő testületek közé tartozna az Egyetemi Tanács, a Főiskolások Tanácsa és a Szlovák Rektori Konferencia.

Több pénzt kapnának a pedagógusok

A védnöki bizottság a jelentésében elfogadásra ajánlotta a Szlovák Rektori Konferenciának az egyetemek pedagógiai alkalmazottainak béréről szóló javaslatát. Ha a parlamenti képviselők többsége igennel szavazna az indítványra, 2003. január elsejétől magasabb bérkategóriába sorolnák be az egyetemi tanárokat. Bérezésük megegyezne az egészségügyben dolgozók bérezésével. A jelenlegi bértábla szerinti fizetésük mintegy 7000 koronával növekedne, ezáltal az egyetemek pedagógiai alkalmazottainak bére elérhetné akár a 26 000 koronát is. Ha a parlamenti vita során nem fogadják el a módosító javaslatot, a 2002. április elsejével hatályba lépő közalkalmazotti törvény rendelkezései szerint bérük legfeljebb 18 300 koronás lehet. Az egyetemi tanárok alacsony bérezése hosszabb távon a felsőfokú oktatás minőségének romlásához vezethet. A társadalmi megbecsülésükön túl szükség van a megfelelő mértékű anyagi díjazásukra is. (ú)