Egy felmérés első tanulságai

A kérdőíveket magyarországi mintára a Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézetének igazgatója, Fodor Attila dolgozta ki, mégpedig külön-külön mindhárom célcsoport számára. Mára elkészült a kiértékelés első része.

„A szülői szövetséggel közösen azért kezdeményeztünk ezt a felmérést, hogy lássuk: miként látja a gimnáziumunkban folyó munkát a diák, a szülő, valamint a tanár, milyenek az elvárásai, mely területeken kell továbbfejlődnie az intézménynek, hogy versenyképesek maradjunk az egyre erősödő konkurenciaharcban” – mondta Andruskó Imre iskolaigazgató. Aki örömmel nyugtázta, hogy a szülőknek kiosztott közel 700 kérdőívből 600 visszaérkezett, és a kérdőívet kitöltő szülők háromnegyede hasznosnak tartotta ezt a felmérést.

Kreativitás, fejlesztés

„Rendkívül tanulságos számunkra, hogy az iskola legfontosabb céljainak megjelölésekor mindhárom célcsoport első helyen a továbbtanulásra való felkészítést jelölte meg – avatott be a részletekbe az igazgató. – A második helyen a diákok és a pedagógusok is a kreativitás, valamint gondolkodás fejlesztését, a harmadik-negyedik helyen pedig az idegen nyelvek elsajátítását jelölték meg. Vagyis a prioritások szinte teljesen azonosak, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres munkának.”

A felmérésből kiderült az is, hogy a diákok 66 százaléka – a szülők meglátása szerint – két vagy több órát tölt felkészüléssel, ami arra utal, hogy nagyon leterheltek a tanulók. A komáromi gimnazisták jónak tartják a tanárok szakmai felkészültségét, de a diákokhoz való viszonyukat már kevésbé; azaz a pedagógusok még mindig túl távolságtartóak és tekintélyelvűek a tanulókkal szemben.

Hiányos felszereltség

A szülők hiányosnak tartották az iskola felszereltségét, ám ezen a téren – az új padlástér átadásával – javult a helyzet. Az új épületrészben ugyanis több számítógépes és nyelvi laboratórium, valamint könyvtár is helyet kapott. „Természetesen tovább folyik a kérdőívek feldolgozása, hiszen óriási adatmennyiségről van szó. A kérdések egy részében ugyanis nemcsak a megadott lehetőségek közül kellett választaniuk a válaszadóknak, hanem saját észrevételeiket kellett megfogalmazniuk – mondta Andruskó. – Minden bizonnyal még sok érdekes tanulsággal szolgál a felmérés, ami nagyban segíti majd további munkánkat.”

Az igazgató azt javasolja más középiskolák vezetőinek is, hogy végezzenek hasonló, ha nem is minden egyes diákra és szülőre kiterjedő, de legalább reprezentatív felmérést. A komáromi gimnáziumban két-háromévente meg szeretnék ezt ismételni, hogy le tudják mérni az időközbeni változásokat, a remélhetőleges javulás mértékét.