Drágul az egyetemi felvételi

Az egyetemi felvételi eljárás drágulását elsősorban a felsőoktatási intézmények emelkedő költségei indokolják. Mivel az egyes karok az utóbbi években egyre több érdeklődővel számolnak, a végzős középiskolai diákok mind nagyobb számban jelentkeznek felsőfokú képzésre, nőttek az egyetemek felvételi eljárással kapcsolatos kiadásai is. A vizsgaeredmények feldolgozása az egyetemek számítógépes rendszerének bővítését követeli, kell tehát a pénz az újabb számítógépek megvételére.

Bár a hatályos jogszabály értelmében csak a valós, felvételi eljárással kapcsolatos költségeiknek megfelelő jelentkezési díjat kérhetnek az egyetemek, azonos karok más-más összegben állapítják meg a leendő hallgató egyszeri hozzájárulásának mértékét. Míg a nagyszombati jogtudományi karon 800, a pozsonyi, nevében azonos fakultáson 1400 koronás illetéket követelnek a jelentkezőktől. Az utóbbi karra jelentkező hallgatójelöltek a fenti összegért még időben megkapják a felvételi vizsgakövetelmények és -kérdések, valamint a helyes válaszok jegyzékét. Más jogtudományi karokon alacsonyabb összegű illetéket követelnek a leendő hallgatóktól, azonban nem nyújtanak számukra segítséget a felkészülésben, nem tájékoztatják őket előzőleg a vizsgakérdésekről.

Bármivel is indokolják, a középiskolák végzőseit hátrányosan érinti a mintegy 20-40%-os díjnövekedés. Tavaly hozzávetőleg 18 ezer diák küldte el jelentkezését a pozsonyi jogtudományi karra, ha idén is legalább ennyien érdeklődnek majd a felsőoktatási intézményben kínált tanulmányi lehetőségek iránt – ennek pedig nagy az esélye –, az említett kar hallgatójelöltjeinek befizetéséből származó bevétele a jelentkezési díj emelkedése révén akár a 25 millió koronát is elérheti. Ilyen hatalmas összeg hallatán, az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, valóban szüksége van az illető karnak ennyi pénzre a felvételi eljárással kapcsolatos kiadásainak fedezésére. A vonatkozó jogszabály kimondja, a felsőoktatási intézmények nem profitálhatnak a leendő egyetemisták által befizetett jelentkezési díjak összegéből. A törvény ezen rendelkezését azonban bizonyos egyetemek vélhetőleg figyelmen kívül hagyják. Egyesek szerint a felsőoktatási intézmények az illetékekből származó bevételükből szűkös költségvetésüket egészítik ki. Az egyetemek természetesen tagadják az efféle vádakat, az oktatási tárca pedig ez ideig nem rendelt el ellenőrzéseket az ügyben, melyek fényt deríthetnének arra, az egyetemek valóban a törvényellenes eszközökhöz folyamodnak e téren.

A hallgatójelöltek helyzetét tovább nehezíti, hogy befizetett pénzüket általában nem kapják vissza, ha időközben meggondolják magukat, és inkább egy másik egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. Az eperjesi bölcsészettudományi kar visszafizeti ugyan a diák jelentkezési díjának felét, azaz 500 koronát, de csak akkor, ha még időben, legkésőbb május 31-éig visszavonja jelentkezését. Aki betegsége miatt nem vesz részt a felvételi vizsgán, legfeljebb 400 koronát kaphat vissza, ha azt külön kérvényezi. (no, ervé)