Csodatévő, nyelvvizsgagyártó tanfolyamok

Biztosan sokan szeretnének még az érettségi hajtás előtt nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Ez egyáltalán nem lehetlen feladat, de nem szabad elhasalni azokon a tipikus buktatókon, amelyek a vizsga megszerzését gátolhatják. Ha érdekel, melyek azok, olvasd el ehhez kapcsolódó rövid tájékoztatónkat.

Bizonyára mindenki fejében megfordult már az a nemes, és mindamellett rendkívül praktikus gondolat, hogy jó lenne néhány nyelven beszélni, és ha ennek elérésére nincs más lehetőség, akkor tanulni is. Az isteni szikra kipattanása után minden esendő földi halandó mély lélegzetet vesz (van, aki rendkívül mélyet), mélyen a zsebébe nyúl (ez persze nem általánosítás), majd beiratkozik egy amolyan tiszteletsugárzó külföldi névvel ellátott nyelviskola egyhetes, csodatévő, nyelvvizsgagyártó tanfolyamára. Ezzel aztán tulajdonképpen megtettük a magunkét, a többi ugyanis kizárólag tőlük függ.

Az utóbbi időben a gombamódra elszaporodott nyelvviskolák tanfolyamdömpingjének ellenére sokan átélték már azt a nem túl megnyugtató érzést, hogy előbb-utóbb – továbbtanuláshoz, felvételihez, munkahelyhez, esetleg ösztöndíjhoz – valami nyelvvizsgafélét kellene produkálni. Szeretnénk egy összefoglaló keretében választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, és eloszlatni azokat a téveszméket, amelyek a nyelvtanulással és vizsgázással kapcsolatban élnek a köztudatban, mert sajnos van belőlük elég sok.

Egy alapvető tévhit

Mindhalálig és mindenáron középfok?

A főiskolák és egyetemek felvételi többletpontjai elnyerésének egyik lehetséges módja a középfokú nyelvvizsga megszerzése. Egészen természetes tehát, hogy az év második felében rendkívüli népszerűségnek örvendenek a nyelvvizsgaközpontok. Vannak azonban bizonyos alapvető igazságok, amiket nem árt észben tartani: a nyelvet nem lehet egy éjszaka, egy hét, vagy egy hónap alatt középfokú szinten megtanulni. (Kivéve, ha ufók látogatnak meg aznap éjszaka, és ennek eredményeképpen már másnap reggel a világ összes nyelvén meg tudsz szólalni.) Ez viszont ritkán fordul elő.

A középfokú nyelvvizsgafeladatok egy olyan rendszerezett tudást várnak el a jelentkezőtől, amely nyelvtannal, fordítással, szókinccsel és beszédkészséggel kapcsolatos ismereteket tartalmaz. Nem előnyös tehát – még akkor sem, ha sürget az idő – a középfokú tesztekkel kezdeni, addig amíg van olyan nyelvtani egység, ahol hiányosságok fordulnak elő. A teszt ugyanis gyakran csak a tudás mérésére szolgál, nem gyakorló feladatként. A fordítási feladat megoldásához is szükség van alapos nyelvtani ismeretekre, valamint általános szókincsre is, hiszen ez a gyakorlat nem csupán azt jelenti, hogy a különböző szavakat kikeressük a szótárból, majd valahogy összeállítjuk őket.

Mennyi idő szükséges egy nyelvvizsgához?

Sokszor vita tárgyát képezi, hogy mekkora az az óramennyiség, ami a nyelvvizsga letevéséhez szükséges. Ternészetesen ez sok mindentől függ:

– a napi óramennyiségtől és az otthoni gyakorlás időtartamától

– a rendszeres tanulástól

– az órát tartó tanártól

– a már elsajátított nyelvtanulási rutintól (második vagy harmadik nyelv esetében)

– az egyén nyelvvérzékétő.

Átlagos esetben heti öt órában, három év alatt, rendszeres otthoni gyakorlás esetében meg lehet szerezni egy középfokú nyelvvizsgát. Ettől természetesen vannak eltérések.

Hányszor érdemes tanulni egy héten?

Mivel az emberi agy befogadóképessége az egészen különleges és szerencsés eseteket kivéve nem végtelen, a napi munka, tanulás és egyéb elfoglaltságok mellett egy-másfél óránál többet nem érdemes nyelvtanulással foglalkozni. Nagyon sok esetben előfordul, hogy több tucat szót kell naponta megtanulni, ami lehet akár nagyon hasznos is, ám ha hosszú időn keresztül nem használják ezeket a szavakat, akkor viszonylag gyorsan feledésbe merülnek. Talán mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte: „Hm, ez nagyon ismerős, de mégsem tudom mit jelent.“

Hogyan kezdjük hozzá a felkészüléshez?

A kezdet általában rendkívül fárasztó és néha szörnyen unalmas is. Ugyanakkor a kezdő lépés nélkül igen nehéz továbbjutni, úgyhogy rá kell szánni magunkat. Jó módszer például, ha van egy idegen nyelven írott kedvenc számunk, versünk, elbeszélésünk, esetleg szerelmes levelünk, amiből ihletet és hangulatot lehet meríteni.

Amikor gyakorolni kezdünk, ne mindjárt a legnehezebb feladatsort, szöveget, tesztet vegyük elő, mert ha nem megy jól, az néha igen lehangoló. Helyesebb, ha kezdetben inkább az előző órán az iskolában, nyelvstúdióban, vagy egyéb helyen már megoldott feladatokat ismételjük meg. Ezzel egyrészt ellenőrizhetjük magunkat, másrészt pedig rögzülnek egyes szavak, nyelvtani egységek.

Nem hátrányos az sem, ha a fordításokat újra és újra megpróbáljuk megoldani szótár segítsége nélkül. Végtelen mennyiségű tesztet ne csináljuk egymás után, hiszen előbb utóbb automatikussá válik, és már csak arra figyelünk, melyik válasz nem fordult még elő, és az egész feladatnak valamiféle totó jellege lesz.

Mikor érdemes intenzív tanfolyamra járni?

A nyelvvizsga előtt néhány hónappal mindenképpen tanácsos részt venni intenzív tanfolyamon, hiszen a vizsga pillanatában aktív, naprakész tudásra van szükség, amelyhez az ott elsajátítható szókincs és tananyagözön éppen megfelelő hátteret nyújt. Fontos tudni, hogy intenzív tanfolyamon gyakran nincs lehetőség új ismeretek hosszabb távú begyakorlására, ezért teljesen kezdőknek, valamint alapvető szókinccsel és nyelvtani ismeretekkel nem rendelkezőknek ez a tanulási lehetőség nem ajánlott. (s, o, h)