Az iskolai drogstratégia

A tanár az osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja igényesebbé és színesebbé tenni a prevenciós munkátKéparchívum Különösen a kábítószer-problémára igaz ez, mert olyan generáció nő most fel, aki családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat. A szülők pedig nem tudják milyen hatásokkal és milyen személyiségparamétereket kell erősíteni a gyerekükben a megelőzés érdekében. Ezért a nevelési, oktatási intézményeknek felelősége nőtt meg, hogy miképpen és milyen eredményességgel biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat (képességfejlesztés, készségek kialakítása), egyebek között a drogozással kapcsolatos immunitás megszerzéséhez.

Ez nehéz és olykor konfliktusokkal teli folyamat, mert az iskola szembekerülhet ellentétes hatásokkal is.

A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani, kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.

Előkészítő szakaszok

Az iskola vezetésének az a feladata, hogy kijelölje a drogkoordinátort és meghatározza feladatát. A hatékony munkavégzéshez azonban ez kevés, mert a drogkoordinátornak minden hivatalos és informális lehetőséget meg kell ragadnia, a téma ismertté tétele mellett, hogy deklarálja a probléma felvállalását. Teheti ezt szakanyagok vagy általa készített tájékoztatók, kérdőívek terjesztésével valamint megszerzett ismereteinek továbbadásával. A tantestületi értekezleten, ill. más fórumokon történő előadásoknak nemcsak ismeretátadó szerepe kell, hogy legyen, hanem szemléletformáló és segítségkérő. Ma még mindig jellemző, hogy a drogproblémák kezelése ellenállást kiváltó, megbélyegző. Nem lehet biztonsággal kijelenteni ma már egy iskolában sem, hogy „nálunk nincs drogprobléma”. A naiv és struccpolitika szemléletű reménykedés nélkülöz minden reális alapot. Ezt a még meglévő ellenállást lehet fellazítani azzal, a szerepvállalással amit az iskolai drogkoordinátornak kell hirdetni különösen a kezdeti időszakban.

A segítő kapcsolatok színterei és a kapcsolódási pontok

A család legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A veszélyeztetettek körében valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülök partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. Nehezebb az együttműködés azokban az esetekben amikor a gyermek viselkedése az otthoni hatások következménye, de ekkor is a legfontosabb társként kell kezelni a családot.

Az iskolaorvos alapvetően a testi tünetek felismerésében és szomatikus kezelésében partnere a pedagógusnak. A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segítője a tantestületnek. Korábban már taglalt, hogy a szerfogyasztói magatartás mögött pszichoszociális zavar ill. érzelmi ellátatlanságból származtatható magatartásbeli gondok húzódnak meg. Csak a szakember tudja pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni, a drogozás lelki problémáit. Osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni a prevenciós munka didaktikai építkezését.

A diagnózis színterei

Szülők

A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések szakmai szempontú értékelése valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. Az iskolaszintű témaorientált szülői értekezleteken a direkt vélemények kaphatnak hangot.

Diákok

A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. Az előbbi a diákok konkrét probléma felvetését jelenti, osztály közösség vagy a tanuló részéről. Az utóbbiak a különböző vizsgálatok és felmérések.

Ismeretszint felmérés

Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, TOTO-k, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, könnyed magyar irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei.

Attitűd vizsgálat

A diákok körében az egészségfejlesztéssel ezen belül a szerfogyasztással kapcsolatban meglévő pozitív változtatási törekvések illetve a várható kooperáció motivációs bázisának felmérése szakember bevonásával.

Tanárok

Az előkészítő munka keretében tantestületi értekezleten, ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégák körében. A problémaérzékenység és veszélytudat szondázása a várható kooperáció mértékére ad választ. Feltétlen tisztázni kell kik azok akikre számítani lehet, illetve kik azok akik a későbbiek során különböző részprogramok szervezésébe, végrehajtásába részt vehetnek .A munkaközösség-vezetők osztályfőnökök ill. szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az előkészítő munkába kiemelt jelentőséggel bír. (psz, sn, he)