Az év legsikeresebb tanára

Negyedi Roman az új munkahelyénA szerző felvételeHogyan viszonyulsz ahhoz, hogy majdnem kétszáz szavazattal a diákok téged választottak az év legsikeresebb tanárává?

Nagyon meglepett. Természetesen jólesik az elismerés, annál is inkább, mivel a legilletékesebbek tüntettek ki ezzel. Köszönöm mindazoknak, akik rám szazavaztak.

Szerinted mi lehet az, amiért a diákok rád voksoltak?

A tanítási órákon nemcsak mint tanár szerepelek, hanem megpróbálok a diákoknak problémáik megoldásában is segíteni. Minden helyzetben embernek kell maradni. Az emberséges, baráti hozzáállás nagyon fontos, illetve nagyon meghálálják, ha az ember odafigyel rájuk. Nincs kezelhetetlen fiatal. Továbbá mindig megpróbálok objektívan osztályozni. A gútai Magyar Tannyelvű Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Magán Középiskolában volt egy osztályom. Az óraközi szünetekben is sokat foglalkoztam a diákjaimmal. Nagyon megszerettem őket.

Most mégis Komáromban egy holland érdekeltségű cég projektánsaként dolgozol.

Ez nagyon összetett dolog. Tavaly szeptemberben léptem be az iskolába, ám hét hónap után távoztam... De nem hagytam fel a tanítással, hiszen korrepetálok és a gútai művelődési központban számítástechnikát oktatok, ahol elismerik a munkámat. De hiányoznak a diákjaim és a kollégáim.

Miért hagytad ott az iskolát?

Sajnos a mai világban, frissdiplomásként nem engedheti meg magának az ember, hogy ilyen kevés pénzért dolgozzon. Bár számomra nem a pénz a lényeg, ám sajnos ahhoz, hogy valaki tisztességesen megélhessen, ott kell hagynia azt, amit szeret és más munka után kell néznie. Az állami iskolákban az új törvény elfogadásával egy kicsit javul a helyzet, ám én magániskolában tanítottam.

Megélhetési problémáid voltak?

Ezt nem mondanám, de nagyon meg kellett néznem, mit vállalok el. Egyszerűen a hivatás szeretete és a diákok elismerése nem elég.

Mi lenne a megoldás?

Megoldást egy teljesen új oktatási rendszer bevezetése, az oktatók hozzáállásának megváltoztatása, s a tanárok jobb társadalmi, szakmai és anyagi elismerése jelentené. Manapság még mindig a negyven évvel ezelőtti módszerekkel dolgozik egy tanár. S hiába ismeri az újakat, anyagilag nem engedheti meg őket, vagy az iskola vezetősége nem támogatja ebben. Nem beszélve arról, hogy kötik őt bizonyos szabályok. A tanterveket szigorúan be kell tartani. Hiába látom, hogy szenved, s küszködik a diák. Meg van kötve a tanár keze. Nem számít, mennyire jó egy tanár. Ha nincs más bevételi forrása, akkor eláshatja magát. Ezért számos tanár pótmunkákat, korrepetálásokat vállal, hogy valamiből meg tudjon élni.

Mindig nyilvánvaló volt, hogy a tanári pályát választod?

A középiskolai éveim alatt történt valami. Hívhatjuk megvilágosodásnak is. Egy színházi látogatás során a Légy jó mindhalálig című musicalt tekintettük meg. Ebben elhangzott, hogy az a nagy és nemes cselekedet, ha az ember a felnövő nemzedék útbairányításával, nevelésével foglalkozik. Ekkor döntöttem a tanári pálya mellett.

Mivel töltöd a szabadidődet?

A kedvenc hobbiaimnak szentelem. Számítógépeket szerelek, s ha az időm engedi szívesen olvasok ezoterikus könyveket, színházba járok. Emellett a faluújságnak – Negyedi Újságnak – vagyok a tördelőszerkesztője. A barátaimmal focizni, úszni, csónakázni járunk.

Mit üzensz a volt diákjaidnak?

Nagyon sok kitartást kívánok nekik, s azt, ne hagyják magukat rossz irányba terelni. Legyenek mindig emberségesek, és szívükből sose hiányozzon a szeretet. Ez a legfontosabb!