A TANDĺJRÓL DIÁKSZEMMEL

Szász Enikő, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos másodéves hallgatója: „Szerintem a tandíj miatt a közeljövőben nagyon sok diák kényszerül majd arra, hogy félbehagyja egyetemi tanulmányait, és minden bizonnyal kevesebben jelentkeznek majd egyetemre és főiskolára. Én is szeretném majd kérvényezni a szociális ösztöndíjat, de ha olyan nehezen adják meg, mint eddig, akkor nincs sok értelme folyamodni érte. A tandíj összegét valószínűleg a szüleim fizetik majd ki helyettem, vagy kölcsönt veszek fel. Ha addig nem törlik el a diákmunkát, akkor a tanulás mellett munkába kell állnom, mert a tandíj bevezetése nagy érvágás lesz a családunknak. Az nagy kérdés, hogy a munka mellett mennyi időm jut majd arra, hogy felkészüljek az órákra, nem beszélve a vizsgákról.”

Horváth József, a Rendőrakadémia hallgatója: „Engem nem nagyon lepett meg, hogy be fogják vezetni a tandíjat az egyetemeken, hiszen a nyugati államokban is fizetni kell a felsőoktatási intézményekben. Ám míg nincs kidolgozva rendesen a diákhitelrendszer, addig ez nagy terhet róhat a diákok családjaira. Tény, hogy az egyetemek nincsenek jól felszerelve. Lehetséges azonban, hogy a tandíjrendszer bevezetésével több pénz jut majd a szükséges segédeszközökre és az iskolák rendbentartására is.” (he)