A tanár a diákokért fejlődik

Andruskó Imre, a gimnázium igazgatójának szavait idézve „a gazdag hagyományokkal rendelkező rendezvénysorozat egyfajta hiánypótlás, hiszen Szlovákiában intézményes formában nincs biztosítva a tanárok továbbképzése.”

És ugyebár, ha a tanárok nem fejlesztik magukat, nem haladnak a korral, a diák megérzi ezt a maradi tanítási órán. Nem jár szívesen suliba, nem értékeli a sok új információt.

Magyarországon a pedagógusok rendszeresen látogatják az ilyen továbbképzési fórumokat, nagy szükség van erre nálunk is, hiszen az előrejelzések szerint egy évtized múlva jócskán csökken majd a diákok száma, s ezért sok iskola léte veszélybe került. Felkészült pedagógusokra van szükség, s ez a rendezvénysorozat ezt a célt szolgálja.

Az idei szakmai napokon mintegy húsz előadó tartott szakmai előadást. A megnyitón Szigeti László oktatási államtitkár szólt a résztvevőkhöz. Ezt követte Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettesének az előadása A XXI. századra nevelünk címmel. Egy olyan szaktekintélyről van szó, aki már a tavalyi esztendőben is Komárom vendége volt, a mostani előadáson pedig arról szólt, hogyan kell működnie egy korszerű iskolának, milyen embereszményt kell nevelnie a pedagógusnak. Hogyan tudja a pedagógus legjobban megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek jól érezze magát az iskolában? Mi a család szerepe ebben a folyamatban? Ezek voltak a főbb témakörök, de hallhattunk az iskola négy legfontosabb tényezőjéről: az idő, a tér, a tevékenység és a követelményrendszer kapcsolatáról is.

Megszívlelendőek és elgondolkodtatóak a főigazgató-helyettes aszszony szavai arról, hogy a modern iskolai kultúra kirekeszti a falusi kultúra egyszerű elemeit, főleg a játékokat, pedig ezeknek fontos erkölcsi hatása van.

A keddi nap kuriózuma kétségkívül Garamvölgyi László, a BRFK kommunikációs igazgatójának előadása volt, melyet József Attila haláláról megjelent könyve kapcsán tartott. Előadásának lényegét már a bevezetőjében megfogalmazta: „József Attila halálát nem lehet elegáns nagyvonalúsággal vagy lexikoni tömörséggel elintézni. Már a halálakor – igaz, egyszerű falubeli emberek – megfogalmazták: lehet, hogy baleset volt?“ Hogy ki jár a legközelebb a valósághoz: az irodalom tankönyvek, melyek az öngyilkosság verzióját preferálják, vagy az a nézet, mely szerint a költő baleset áldozata lett: ez volt Garamvölgyi úr előadásának lényege, mely során kriminalistaként érvelt a baleset verziója mellett.

A pedagógiai napok következő előadásai a nyelvtudomány és a módszertan területére kalandoztak. Szerdán többek között dr. Kárpáthy Magdolna beszélt a pedagógusokat sajnos nap mint nap érintő problémáról: a tanulási stratégiákról és az eredménytelenségről. Az előadó olyan, a tanórákon előforduló szituációkat vázolt fel, melyekre különbözőképpen reagálnak a lányok és a fiúk. Hasznos gyakorlati tanácsokat adott, hogyan aktivizálhatók a gyerekek, de olyan számunkra talán apróságnak tűnő dologról is hallhattunk, mint például a szemkontaktus szerepe, hiszen fontos, hogy a tanár magabiztosan a diák szemébe tudjon nézni, és ne legyen szégyenlős. Ez főként a kezdő tanárok problémája, akik még nem biztosak annyira saját magukban, hogy le tudják kötni a fiatalok figyelmét.

Az előadások között természetesen nem maradtak el a hagyományos bemutató órák. Idén ezeket az angol, a matematika, a szlovák nyelv és a magyar nyelv tantárgyakat érintették. Szerepet kapott ezeken az órákon a játék is, mint egy lehetséges módszer az egyes tantárgyak színesebbé, érdekesebbé tételére. Magyar nyelvtanból Mészáros Tímea például a nyolcosztályos gimnázium első évfolyamában A nyelvi játékok szerepe a nyelvtan tanításában címmel tartott órán bemutatta, milyen módon lehet hatékonyabbá tenni a bonyolultabb nyelvtani jelenségek elsajátítását játékos, kreatív gyakorlatok segítségével.

Nem maradhatott el dr. Jakab István tanár úr előadása sem A szlovákiai magyarság nyelvhasználatának sajátosságairól. Talán az egyik legaktuálisabb problémáról, a drogmegelőzésről és ennek fontosságáról dr. Klobusitzky György, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa tartott előadást. Felvázolta a legális drogok (gyógyszerek, alkohol, koffein) és az illegális drogok (kábítószerek) hatását a fiatal szervezetre, annak minden veszélyére kiterjedően. „A drogos először él és anyagozik, majd azért él, hogy anyagozzon. A későbbiekben már anyagozik, hogy éljen, végül pedig anyagozik és meghal“ – hallhattuk az adjunktustól. Bizony félelmet keltőek voltak a szavai, miszerint: „Gyógyult kábítószeres nincs, csak tünetmentes.“

A rendezvénysorozat zárónapján Csalog Gábor zongoraművész mesterkurzusán vehettek részt a zongoratanárok és diákjaik.

Minden siker, elismerés mögött rengeteg munka, óriási energia áll. Bízzunk benne, hogy ezek az előadások tudtak és tudnak majd erőt adni, fogódzóként szolgálni, hogy segítségükkel az oktatásügy valódi átalakításához kezdhessünk. Erre nagy szükség van. Ha ezeket az újításokat a tanárok beviszik az óráikba, biztosan érdekes, kreatív órákat tartanak, ahol a diák sem unatkozik majd, és nem érzi magát elnyomva. A hasznosítható tudás a lexikonszerű tudással szemben előnyt élvez. Minden iskola célja az, hogy olyan felnőtteket neveljen diájaiból, akik érvényesülni tudnak, megvalósítják önmagukat, és megtalálják a helyüket az életben.