A szlovákiai magyarság lámpásai

A Konstantín Egyetem Magyar Tanszéke a magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok képzését vállalja fel, vagyis felkészít az alapiskolák felső tagozatán és a középiskolákon folyó oktatásra, de részt vesz az alsótagozatos pedagógusképzésben is. A magyar nyelv és irodalom szak a megnevezésből kiindulva két nagy tudományterületet ölel fel, a nyelvtudományt és az irodalomtudományt. Egyrészt e két tudományterületből készítik fel a hallgatókat, hogy bármilyen fokú és szintű oktatásban megállják a helyüket. Másrészt – a felsőbb évfolyamokban – ugyanezen tudományterületeknek az oktatásban való átvitelét kívánják megvalósítani, vagyis a módszertant tartják rendkívül fontosnak. „Mindezt kilenc főállású oktatónk fedi le: Balkó Irén, Révész Bertalan, Vörös Ferenc magyarországi vendégtanár, Bárczi Zsófia, Benyovszky Krisztián, Bauko János, Presinszky Károly és Vancsóné Kremmer Ildikó; valamint jómagam. A főállású oktatók mellett óraadó tanáraink Csehy Zoltán, Keserű József és Polgár Anikó. Mind irodalomból, mind nyelvészetből folyamatosan újítjuk tantervi kínálatunkat. Ez egyrészt az egyes tanegységek tartalmára, másrészt új tantárgyak bevezetésére vonatkozik. Februártól vezetjük be a finn nyelv és a pszicholingvisztika oktatását. Ezen kívül a hallgatók az oktási folyamaton kívül is bővíthetik szakmai ismereteiket. Különböző versenyeket szervezünk számukra, példaként említeném a szép magyar beszéd versenyét és a szónokversenyt. A győztesek Magyarországon is összemérhetik tudásukat, erejüket, ismereteiket az anyaországbeli fiatalokkal.” – mondja Sándor Anna. A diákok így kapcsolatokat teremthetnek, beleláthatnak a versenyek szervezésébe és szakmai hozadéka is nagy jelentőségű. Nyitrán gazdag hagyományokkal rendelkezik a Tudományos Diákköri Konferencia versenye, melyet évente megszerveznek. Ez a konferencia pályamunkák megírását és megvédését jelenti nyelv- vagy irodalomtudományból. A diákok elsajátítják a tudományos kutatás alapjait és elindulnak annak útján. Aki részt vesz a TDK versenyeken, a későbbiek folyamán könnyebben ír nagyobb lélegzetvételű munkát, a szakdolgozatot is beleértve.

A nyitrai tanszék jelentős kapcsolatokkal bír. Állandó és jó a kapcsolatuk a pozsonyi magyar tanszék oktatóival, a Selye János Kollégiummal – ahol a kezdetektől fogva vannak hallgatóik –, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi tanszékeivel. Hallgatóik részképzés formájában az ELTE Bölcsészettudományi Karán tölthetnek két félévet, melynek során intenzívebb kapcsolatba kerülhetnek az anyaországgal, és kihasználhatják az ott kínálkozó kulturális, oktatási és könyvtárlehetőségeket. A magyarországi lehetőségen kívül például magyar – német szakos hallgatóik részképzésen vehetnek részt Németországban. Az oktatás nem szűkül le egy regionális egyetemre, kapcsolataikon keresztül nyitnak Európa felé. „A 2003-as és a 2006-os évek között tanár- és diákcserét bonyolítunk le a finnországi Turkui Egyetem és a nyitrai Magyar Tanszék között. Két hallgatónk egy féléven át a finnországi egyetemen folytathatja tanulmányait. Februártól bevezetjük a finn nyelvoktatást, lehetőség nyílt Finnországban részképzés formájában tanulni és így már itthon el lehet sajátítani a nyelv alapjait.” – mondja a tanszékvezető. A finn kapcsolatokhoz fűződik továbbá, hogy a tanszék megpályázta a Socrates Programot, melynek lényege, hogy a finnországi magyar szakosok eljönnének a tanszékükre két hétre. Ennek keretén belül mind a finnországi, mind a nyitrai hallgatóknak a szlovákiai magyarság olyan művelődéstörténeti jellemzőit villantanák fel, mint például a nyelvhasználat, irodalom, néprajz, a kultúrának egyéb összetevői; de szociológiai, politológiai előadásokat is hallhatnának hazai előadóktól és kutatóktól, valamint a diákok rövid művelődéstörténeti betekintést nyerhetnének a szlovákiai magyarságtudományba. További céljaik között szerepel egy Kárpát-medencei út megszervezése, mely erősíthetné hallgatóik magyarságtudatát.

A tanszéken folyó oktatás barátságos hangulatban és légkörben folyik, mely a tanárok és a diákok jó kapcsolatán alapul. A hallgatók tudják, hogy az oktatáson belüli és kívüli problémákkal is felkereshetik tanáraikat. Ha kellemes légkörben és megértő hangulatban tudnak együtt dolgozni, biztos, hogy a munka is eredményesebb lesz.

„Az érvényesülést illetően, azt hiszem, hogy a szlovákiai magas munkanélkülislégi arány mellett nagyon sokatmondó az a tény, hogy magyar szakos munaknélküliről pillanatnyilag nincsen tudomásunk. Hallgatóink nemcsak az oktatás területén helyezkednek el, többen közülük szerkesztőségekben, egyéb intézményekben találják meg érvényesülési lehetőségeiket. Azt szeretnénk, hogy a szlovákiai magyarság lámpásai legyenek az itt végzett pedagógusok.” – jegyzi meg a tanszék vezetője. A jövőre nézve további lehetőségeket nyithat a tolmácsolás- és fordításelmélet képzésének bevezetése. Bár már ma is végeznek efféle tevékenységet, de az elméleti és gyakorlati tudással való felvértezés újabb távlatokat nyithat meg hallgatók előtt.

Az egyetem szabad szakpárosítást biztosít minden felvételiző diák számára, ami annyit jelent, hogy az intézményben oktatott bármely szak párosítható a magyarral is, így az ide jelentkező a számára legelfogadhatóbb párosítást választhatja ki. A felvételi általában három részből áll: tesztfeladatok megoldása, kreatív feladat és ezen kívül szóbeli vizsgáztatás. A tesztfeladatokat áttanulmányozhatják a jelentkezők, hiszen minden évben megjelentetik feladatgyűjteményüket. Ezen kívül idén is terveznek felvételi előkészítőt, ennek pontos időpontjáról a jelentkező írásos értesítést kap.