A szerelem nem szexualitás

A mai fiatalság körében elfogadott azonosság áll fenn a szerelem és a szexualitás között. Eszerint a szerelmesek többnyire szexuális kapcsolatban is kell, hogy álljanak egymással, a szexuális kapcsolatban állók pedig szerelmesek is (lehetnek) egymásba. A gondolat ismert már az antikvitás óta, szinonimaként használták a Vénusz játéka kifejezést. A szólásszerű kapcsolat a középkorban bővült: Vénusz-barlang, Vénusz-domb stb. A szókapcsolatot helyettesítő formaként a 19. század elejéig jelen volt a társalgási nyelvben. A szexualitás elfogadott jelentése tehát nemi kapcsolatot feltételez – ezt a szerelemben úgy szűkíthetjük, hogy olyan nemi kapcsolatról van szó, amely nem előnyszerzésre törekszik, azaz nem önmagáért vagy más anyagi és/vagy nem anyagi kedvezés érdekében valósul meg.

A szexualitás már csak azért sem azonosítható a szerelemmel, mert akkor igencsak leszűkítenénk a jelentését olyan páros testi kapcsolatra, amelynek hiánya önmagában kizárná a szerelem lehetőségét. A szexuális kapcsolat olyan „tartozéka” a szerelemnek, amely része lehet, de nem elengedhetetlen feltétele.

Ám a szexuális kapcsolatban lévők akkor sem feltétlenül éreznek, érezhetnek egymás iránt szerelmet, ha olyan nemi kapcsolatról van szó, amely nem előnyszerzésre törekszik, azaz nem önmagáért vagy más anyagi és/vagy nem anyagi kedvezés érdekében valósul meg – akár együtt járási, akár élettársi vagy házastársi, akár barátsági, akár alkalmi kapcsolatban történik is.

Mégis szót kell ejteni róla, mert a szerelmesek szerelmük átélése közben bizonyosan eljutnak ahhoz a kérdéshez, hogy vonzalmukat szexuálisan is átéljék. Itt tanácsokat oszthat a felnőtt társadalom, normákat, szabályokat állíthat és állít a vallási és/vagy közösségi erkölcsi norma, csupán gondolatainkat közöljük:

mindig legyünk tekintettel a másik emberi méltóságára, emberi szuverenitására,

feltétlenül tartsuk be a kölcsönösség és a fokozatosság elvét,

soha ne feledkezzünk meg társunk és kapcsolatunk jövőjéről: ne a pillanatnak éljünk, hanem éppen a szerelem tartósságának érdekében gondoljunk a kapcsolat jövőjére, illetve azokra a következményekre, amelyek a szexuális viszonyból következhetnek,

u a szerelem teljessége nem oldható fel és nem élhető meg sem az egyszeri, sem a többszöri szexuális örömérzésben.

A szexualitás vonzása olyan erős, hogy nagyon nehéz az elkerülése. Tiltása, kizárása helyett inkább azt ajánljuk, hogy a szerelmi kapcsolat ilyen módon való „színezése”, „bővítése” előtt ne feledkezzünk meg a szexualitás tudatosításáról, közös megegyezésű értelmezéséről. Mert ha ezt nem tesszük, könnyen előfordulhat, hogy becsapjuk, áltatjuk magunkat. (he, i)